Szép volt fiúk!:)

Ma délelőtt a jó kis Lidl-ben kezdtem, aztán hazajöttem, és egy örömteli e-mail várt, miszerint a szobabérléssel foglalkozó iroda itt a SpoHo-n talált egy lányt, akit egyébként is be kellene költöztetni februárban egy Wohnheimba, úgyhogy visszakapom majd a február-márciusra feleslegesen befizetett pénzt, meg majd a kauciót is!:))) Szuuper!!:)

Jogi alapismeretek óra után hazajöttem, tettem-vettem, majd 5-kor jött a Kognition in sport games óra. Ezen az órán általában aludni szoktunk, de ma hihetetlen vicces volt, mert a 3 ausztrál tartott kiselőadást angolul...:)) Sam kezdte, aki a krikettről beszélt, mondanom se kell, hogy senkinek semmi fogalma nem volt róla, hogy miről is beszél:))

Már az óra előtt mondták Sam-ék, hogy nagyon bonyolult volt nekik a szöveg (pedig angolul volt), amiből előadást kellett tartaniuk, de nem gondoltam volna, hogy ennyire:)) John pl. gyakorlatilag felolvasta a fóliáit...:D A csúcs viszont Tom-nál volt, aki kb. 20 sornyi szöveget rakott egy diára, és fel is olvasta. Naná, hogy senki nem értett belőle semmit, de a vicces az volt, amikor ő maga vágott olyan fejet, hogy fogalma sincs, hogy mit olvas... Én ekkor már alig bírtam visszafojtani a röhögést (naná, hogy könnyeztem, s minden bajom volt), de a dolgot fokozta, amikor Tom talált egy szót a szövegében, ami egy ilyen külön szakszó volt, és kérdezte a tanárt, hogy ezt hogy kéne elmagyarázni, mert hogy ezt biztos senki se érti. Én meg erre Misinek: "Most ez komolyan azt gondolja, hogy ez az egyetlen szó, amit nem értünk??":)) Közben Eduardo mögöttünk olyan 3-4 percenként tüsszentett egyet, ami szintén gondoskodott arról, hogy egyre nehezebben bírjam ki röhögés nélkül. Hiszen képzeljetek el egy pici szeminárium termet, ahol már a harmadik kiselőadást hallgatjuk német diákokkal együtt, és senki nem ért semmit, de az ausztrálok csak mondják mondják, s közben meg hátul a brazil 3-4percenként tüsszent egyet...

Mindez egyébként nem volt elég...Az egyik német srác olyan sapkában ült az első sorban (igen, sapkában ülnek, nagyon idegesítő, és bunkó), aminek a tetején egy ilyen kis hurok volt. A mögötte lévő német srác vicces kedvében volt, és beledugott ebbe a hurokba egy ceruzát, és leemelte a srác fejéről a sapkát (közben az ausztrálok csak nyomták a süket dumát...). A megviccelt német srácot úgy képzeljétek el, hogy hatalmas srác, ilyen tipikus balta német Kahn fejjel... Na most ez a srác nem gondolta olyan viccesnek a dolgot, és felállt, és elindult hátrafele a sráchoz... Misi mellett haladt el, aki nem győzött hogy elállni az útjából... (Közben az ausztrálok csak nyomták a dumát.) Mindenki csak nézett, hogy most a csávó tuti leüti a másikat, mert látszott a fején, hogy nem szokott viccelni... Végül bunyó nem lett, hanem szépen halkan elbeszélgetett a sráccal, de én ekkor már tényleg alig bírtam türtőztetni magam, hogy ki ne törjön belőlem a hatalmas röhögés... Szerencsére már csak pár perc volt hátra az órából, úgyhogy végül megúsztam baj nélkül...:)))

Óra után elmentem futni, aztán kondiztunk Julissal, de most csak egy gyors erősítés fért bele, mert rohantam meccset nézni:)) Matyi!! Ezúton is köszönöm a linket, mert így én is a sport1-et nézhettem, és hallgathattam Borsos Attila kommentárját, aminél nincs is jobb, és nélküle nem is lenne teljes nekem egy férfi eb:))

Az elején amúgy még egyedül néztem a meccset, de aztán átjött Julis, pontosabban bemászott, mert kivételes módon be volt zárva a koliajtó, szal kopogtatott az ablakomon:))) Vicces volt, hogy szlovákként, hogy szurkolt nekünk:))) Holnap remélem a spanyolok is csatlakoznak hozzánk:P:P

Pusszantás!:)