Élménydús nap az iskolában...

A mai nap azzal kezdődött, hogy a gerincbajos órán Petyóval meg egy másik német sráccal előadtuk a prezentációnkat. Szerencsére úgy osztottuk fel a feladatot, hogy a nagy részét a német srác csinálta meg, mi csak ilyen bevezető dolgokat mondtunk. Elég az, mi csak Erasmus diákok vagyunk...:) Petyóval mindig ezt mondjuk, de igazából mindig rá kell jönnünk, hogy nem tesznek itt különbséget Erasmusos és rendes diák között... Pedig, ha arra gondolok, hogy a Magyarországra érkező külföldi diákoknak milyen keveset kell teljesíteniük.... Na mindegy:)

Óra után 1 óra utazás után megérkeztem az iskolába, hogy megismertessem a német gyerekeket Magyarországgal... Tudtam, hogy nem lesz könnyű, de azért ennél picit jobbra számítottam:)

2x45 perc-be ennyit sikerült belesűríteni: a rövid bemutatkozós prezentációmat és egy másik játékot, amikor mindenki kap egy lapot, rajta egy kép vmi. tipikus magyar dologról, hátulján infó, gyerekek mennek körbe, és igyekeznek minél több infót gyűjteni, majd ebből csináltunk egy kvízt... Tudom, hogy mi se voltunk angyalok a gimiben, de azért ezt a szintet mi se értük el... Gyakorlatilag kb. 5 perc volt össz-vissz, amikor teljes csönd volt a teremben. A tanár mondta, hogy az a probléma a gyerekekkel, hogy 20 percnél többet nem tudnak figyelni/koncentrálni. Azért ez egy picit elkeserítő. Arról nem beszélve, amikor úgy üvölt a gyerek a tanárral, mert az óra végén beírt neki az ellenőrzőjébe, hogy én szégyelltem magam... És nem ő volt az egyetlen...

A kvízt amúgy úgy csináltuk, hogy kettéosztottuk a bandát: fiúk a lányok ellen. Mondtam a tanárnak, hogy a további káosz elkerülése végett csináljuk úgy, hogy egyetlen egy ember mondhatja az adott csoportból a választ, bekiabálásos módszer nem működik. A tanár javasolta, hogy akkor adjunk a kezükbe egy hangszert, amit akkor meg kell kongatni, ha tudják a választ... A tanár bácsi remek választása a cintányérra esett... Na gondolhatjátok:))) Onnantól kezdve nemcsak ordibáltak, verekedtek, ökörködtek, hanem még a cintányért is püfölték... Komolyan mindenfajta barom német viselkedést megmutattak... Az nem baj, hogy egy gyerek eleven, nem azt vártam tőlük, hogy "vigyázzülésben" legyenek végig, de hogy egyszerűen észre se vegyék, ha az ember csendre inti őket az egész 90 perc alatt, az azért... Jó, tudom, anno Rohóval is volt kalandunk, de ezt a szintet akkor se értük el, és azt az órát állítom, hogy Rohó is már csak brahiból is csöndben ülte végig, és azért ott mi elhallgattunk, csak miután nem szólalt meg, újrakezdtük:)))

Arról azt hiszem lemondtam, hogy ezekkel Valahol Európában musical részletet tanuljunk. Jövő héten valószínűleg megcsináljuk még a másik két játékot (nevezetességek - városok; feltalálók), többet nem várok tőlük, hogy beleférne még a jövő hétbe. Azt követő héten meg majd eljátszuk ezt az "utazási iroda" dolgot, hogy csináljanak plakátot Magyarországról.

Azért, hogy ne csak rosszat mondjak róluk, meg kell említeni, hogy abban a 20 percben, amíg képesek voltak figyelni, okos kérdéseket tettek fel, és ebben azért a németekhez billen a mérleg, hogy a gyerekek talán aktívabbak az órán, folyamatosan lendültek a kezek a magasba. Amúgy a főbb kérdések az iskolarendszerünkkel kapcsolatban voltak, meg hogy mennyi időbe telik hazamennem Kölnből, akkor, hogy milyen vallás van Magyarországon stb...

Holnap reggel mozgás a vízben, utána pr, sponsoring, fél5-kor pedig indulás Weeze-be, majd London!:))

Jaj, annyiszor akartam már írni, csak mindig elfelejtettem:) Julis múltkor nagy boldogan újságolta, hogy mit kapott az egyik tanárjától itt Kölnben (vmi focióra amúgy). Kapott egy focimezt, amin egy "szlovák" focista neve áll, (meg az aláírása + Julisnak szeretettel), aki itt játszik Aachenben. A neve: Németh Szilárd:)) No comment...:)

Szombaton jövünk Londonból haza, jelentkezem majd:))

Pusszantás