Sűrű, de nagyon jó nap:)

Krisztoftól kaptam: A hely, ahol 12-től 3-ig pihenhettünk:))



Krisztoftól kaptam: A kép beállítása alapvetően arra az ötletre épült, hogy a fiúk stírölik a csajokat:))


Ma olyan történt velem, ami már kb. 3-4 hónapja nem: 7-kor keltem:))) Fél 8-kor találkoztunk ugyanis Orsival meg Daviddal (cseh), hogy még az utolsó simításokat elvégezzük a kiselőadásunkkal kapcsolatban, amit az ukrán-lengyel 2012-es foci EB-ről tartottunk (németül). Mindezt persze a sportlétesítmények óra keretében csináltuk, és így utólag elmondhatom, hogy nem vallottunk szégyent:) A prezentáció nagy részét David állította össze, mert én meg a (szintén mai) sportmenedzsment órára csináltam a kiselőadást, amit ugyanúgy Daviddal tartottunk:)

Az persze elkeserítő volt, hogy a kiselőadásunk nagy része csak a tervekből állt, és abból, hogy még sehol sem tartanak az előkészületek terén az ukránok és a lengyelek. A németek részéről jött is a fikázás, de én igyekeztem védeni lengyel barátainkat meg ukrán szomszédunkat, hiszen lehet, hogy mi is ugyanitt tartanánk, ha megkaptuk volna ezt az EB-t... Orsi is a németekkel együtt nevetett, hogy milyen gáz, hogy ennyire le vannak maradva, de mondtam neki, hogy legalább mi ne fikázzuk őket, mert valahol olyan ez, mintha saját magunkat szólnánk le.

11-kor lett vége az órának, aztán átmentem Vikihez, a B koli Heimleiteréhez, hogy megérdeklődjem, hogy hogy is működik ez, ha valaki a bérlete maradék idejére talál embert, aki kivenné a szobáját, és ezáltal visszajöhetne egy kis pénz, amit még októberben bérleti díjként fizettem. Mondta, hogy ő úgy veszi észre, hogy nem nagyon akarják a németek most már, hogy így kiadjuk a szobánkat, de próbáljam meg, hátha mégis sikerül, hiszen csak jobb lenne azt a kb. 300 €-t inkább a zsebemben tudni...

Fel is mentem a megfelelő irodába, ahol megmondtam az ügyintéző néniek, hogy találtam egy srácot, aki kivenné a szobámat, de az volt vele a baj, hogy nem itt tanul a SpoHo-n, és most már nem nagyon akarják engedni, hogy idegennek adjuk ki a szobát. Abban maradtunk, hogy mivel a sráccal holnapra beszéltem meg, hogy felmegyünk elintézni az ügyet, menjünk majd vissza holnap az irodába, és egyeztetjük a dolgokat.

Nagy szerencsémre, mire visszaértem a szobámban, várt egy e-mail, amiben az ügyintéző néni írt, hogy időközben észrevette, hogy van egy lány, akit pont február 8-án kellene beköltöztetnie valamelyik koliba, szóval akkor ezzel a lánnyal is megoldhatnánk a dolgot. Egyelőre most itt tart a dolog:)

Fél 1 -kor mentem projektmenedzsmentre, ami összesen 10 percig tartott, és csak azt beszéltük meg a srácokkal, hogy mikor találkozzunk még a héten, hogy tegyünk egy kört a városban, hogy egyeztessük az általunk szervezett városismereti játék állomásait.

2-től aztán kezdődött a sportmenedzsment óra, ahol David-dal arról tartottunk előadást, hogy hogyan is kerülnek a sportműsorok a tv-be, és hogy lehet egy kevésbé látványos sportágat is emészthetővé tenni a tv-ben. Egy aranyos bácsika tartja amúgy ezt a szemináriumot, aki szinte az egyedüli a tanárok közül, aki figyelembe veszi, hogy mi külföldiek vagyunk, és még azt is eszében tartja, hogy melyik országból. Az óra alatt is bevont minket a beszélgetésbe, mert Davidot megkérdezte, hogy akkor meséljen, hogy miért van az, hogy olyan népszerű a cseh jégkorong. Engem meg arról kérdezett, hogy szerintem melyik a legnépszerűbb sportág Magyarországon. Én azt válaszoltam, hogy a foci lenne, de mivel alacsony a színvonal, kevesen mennek meccsre, úgyhogy én inkább a kézilabdát mondanám. Nem akartam belemenni, hogy kemény rangadók vannak kosárlabdában is, meg hogy mi vagyunk a legjobbak vízilabdában, mert ezzel a "legnépszerűbb sportág" dologgal eleve mindig az a bajom, hogy milyen szempontból tekintünk népszerűnek egy sportágat? Attól, hogy megtelnek a meccseken / versenyeken a lelátók (akkor talán a kosárlabda), vagy attól, hogy miről beszélnek a legtöbbet (akkor a foci) , vagy hogy melyikben vagyunk világszinten a legjobbak (akkor kajak-kenu meg vízilabda)? Szerintem ha ezt a három tényezőt összegyúrjuk, és megpróbálunk egy közös nevezőt létrehozni, akkor szerintem kimondható, hogy a kézilabda a legnépszerűbb, de kíváncsian várom az ellenvéleményeket:)

Óra után visszamentem a koliba, és elkezdtem hámozni magamnak egy almát, miközben rájöttem, hogy törött lábú Gava barátom is biztos örülne pár gerezdnek, szal szépen felvágtam szeletekre egy másik almát, meghámoztam, és átvittem neki:) Nagyon nagyon örült neki, úgyhogy ilyen akciókat máskor is véghezviszek majd:)

Délután 5-kor még volt egy sportjog órám, amin két kiselőadás volt, de a második tetszett igazán, mert a témája a mozgáskorlátozott sportolók "rendes" olimpián való részvétele volt.

Fél 7-kor találkoznom kellett volna egy lánnyal, akivel jövő héten Pr, szponzorálás és reklám a sportban órán tartunk kiselőadást, de a leányzó szerintem elfelejtette, hogy megbeszéltük a találkozót, mert nem jött el:)

Hazamentem, aztán gyors futás majd Julissal kondi:) Elhatároztuk, hogy amilyen gyakran csak lehet, menni fogunk, mert több értelme van, mint hétfőnként ücsörögni a kézilabdán, amikor 40-en vagyunk, és kb. 5 perceket tudunk játszani:)

Zárásként annyit, hogy a mai napnak 3 legjobb dobása a következők voltak:

1. Teljesen kitavaszodott, eltűnt a hó, sütött a nap, és csicseregtek a madarak:) Szóval ne aggódjatok, hamarosan elér Magyarországra is:)

2. Észrevettem, hogy a decemberi fényviszonyokkal ellentétben, az 5 órás sportjog órára még világosban mentem!!!:)

3. Kondi után mentem fürdeni, és hatalmas örömömre mit vettem észre?? Hipp-hopp eltelt 3 hónap, és megcsinálták a csapokat:)) Extra sok ideig folyott a víz!!! Gyakorlatilag azt hittem, hogy már el se fog állni:D

Pusszantás!

Kezdődik az EB: HAJRÁ MAGYAROK!!!:)))