Csajok (Dominika, Basa, Ada - lengyel) a National Gallery előtt
A hostelünk
A kuckóm:)
Ez a két figura hatalmas volt:)))
Mókus a St. James parkban:
Banda egy része a Buckingham Palota előtt
Teljes banda balról: Gustavo (Costa Rica), Ada (lengyel), Tom (ausztrál), Eduardo (brazil), Petyó, Gaspar (észt), én, Basa (lengyel), Krisztof (lengyel
Lovas rendőrök hátránya:)
Harrods
Picadilly Circus Eduardoval (brazil)
Dominika, Ada és a nagyon alacsony metró
London Eye a háttérben
Big Ben-nél. Petyó megjegyezte a metrón: "And wehere is the small ben?" Angolok annyira nem értékelték a viccet:))) Amúgy nagy francok voltunk, mert amint vmi. olyat akartunk mondani, amit nem akartunk, hogy az angolok értsék, rögtön németre váltottunk:))
"BigBen, Parlament....":)
Gustavoval a Westminster Apátságnál
Parlament előtt
Dominikával a Tower hídnál
Gustavoval a kelet-nyugat vonal alatt
Krisztoffal a londoni busz emeletén, legelöl:)
Csütörtökön 4 órakor találkoztunk a Wohnheimoknál, hogy elérjük a 16.42-es vonatot, amely az első állomása a Weeze reptérre vezető úthoz. Természetesen, mivel valakinek mindig vissza kellett szaladnia valamiért a szobájába, meg a Neumarkt-főpályaudvar között is dugó volt a villamoson, sikeresen lekéstük a vonatot. Nagy gond ebből nem volt, mert az eggyel későbbivel is tudtuk, hogy elérjük majd a repülőt, de jobb nem az utolsó lehetőséget kihasználni, mert a repülő nem vár... Végülis szerencsénk volt, és két vonatozás meg egy buszozás után meg is érkeztünk.
Gyors bejelentkezés után, 20.50-kor elindult a gép, és hihetetlen gyorsan meg is érkezett:)) Gyakorlatilag felszálltunk, és alig tartózkodtunk fent, már jött a landolás:)) Ennél csak az volt viccesebb, hogy az óraátállítás miatt 10 perc alatt érkeztünk meg Londonba:)
Még neten kinéztem, hogy a legolcsóbb reptéri transzfer az easybus nevű társaságnál van. Kijövetel után gyorsan oda is mentem, hogy megérdeklődjem, mikorra tudunk leghamarabb jegyet venni. Mondta a csaj, hogy 10 perc múlva megy a következő busz, amire felférünk, de az utánalévő majd csak 11-kor (szóval 2 óra múlva), mert amik előtte vannak, már nem férünk ennyien (10-en) fel. Pár embernek ekkor még nem volt fontja, mert ott akartak a reptéren váltani, de arra már nem volt idő, hogy ezzel szórakozzunk, szal gyorsan kifizettem mindenki helyett, s rohantunk a buszhoz.
Erre mikor már végre ott vagyunk a busznál, felötlött a kérdés: "Hol van Tom?!". Na igen...a mi ausztrál barátunk, aki képes volt egy szál pólóban eljönni, meg egy pulcsiban londoni kétnapos túrára, de legalább nem volt büdős... Petyó szórakozott is vele a leszállás után, hogy "Tom, fennt hagytad a dzsekidet a repülőn":D Ja, meg mikor még Kölnben vártunk a következő vonatra, Petyó kitalálta, hogy töltsük hasznosan az időt, álljunk ki, s kolduljunk:)) Erre megjegyezte, hogy Tom-nak kéne leginkább kiállna, mert ő eleve olyan hajléktalan módban nyomja...:))
Erre mikor már végre ott vagyunk a busznál, felötlött a kérdés: "Hol van Tom?!". Na igen...a mi ausztrál barátunk, aki képes volt egy szál pólóban eljönni, meg egy pulcsiban londoni kétnapos túrára, de legalább nem volt büdős... Petyó szórakozott is vele a leszállás után, hogy "Tom, fennt hagytad a dzsekidet a repülőn":D Ja, meg mikor még Kölnben vártunk a következő vonatra, Petyó kitalálta, hogy töltsük hasznosan az időt, álljunk ki, s kolduljunk:)) Erre megjegyezte, hogy Tom-nak kéne leginkább kiállna, mert ő eleve olyan hajléktalan módban nyomja...:))
Na szóval, ott tartottunk, hogy kb. 2 perc, és indul a buszunk, s ha nem szállunk fel rá, várhatunk még 2 órát a következőre, de hol van Tom? Már kerestük a reptéren, de sehol nem találtuk, Petyó mondta, hogy hagyjuk ott, 22 éves, "kissé" tud angolul, megoldja, és menjünk... (Ez a mondata majd később fontos lesz..) Mi viszont mondtuk, hogy azért ezt így mégse kéne, úgyhogy megbeszéltem a sofőrrel, hogy adjon nekünk még 5 percet, és addig megkeressük Tom-ot... De amúgy annyira tipikus, hogy ő tűnik el közülünk...
Gustavoval meg Eduval visszaszaladtunk, de addigra már pont szembejött velünk Tom... Lett egy jó kis kiabálás, hogy akkor most kinek a hibájából vesztettük el egymást. Közben, mire visszaértünk a buszhoz, a sofőrről kiderült, hogy lengyel:)) Ennek köszönhetően hamar "bulibuszt" csináltunk a járműből, mert a kérésünkre max-ra tolta a hangerőt:) Egy óra utazás után megérkeztünk Victoria station-re.
Az angolok nem hülyék, és kivédik a bliccelőket, szal nagy gondban voltunk, hogy hogy oldjuk meg a legolcsóbban a jegyvételt:) Odajött viszont hozzánk egy pasi, aki ilyen metró alkalmazottnak tűnt, és mondta, hogy neki pont van még 10 jegye, ami aznap 24 óráig még jó. Ezáltal megspóroltunk 2 fontot, mert az eredeti 4 fontos jegy helyett 2-ért kaptuk meg:) Egyébként az angolok nagyon aranyosak, akárhol megálltunk, s ránk volt írva, hogy fogalmunk nincs merre menjünk stb, odaléptek, és megkérdeztek: "segíthetek?"
Egy átszállás után meg is érkeztünk a mi állomásunkhoz, ahonnan közel volt a hostel, viszont nem gondoltuk, hogy ha sportolókhoz méltó módon a lépcsőt használjuk a lift helyett a metró aluljáróból, az 170 lépcsőnyi mászást jelent...:)) Amúgy ez a metróhálózatuk nem gyenge azért... Komplett "metróváros" van London alatt, és egy-egy átszállásnál aztán lehet gyalogolni az állomások között:) Van amúgy egy olyan vonal, ahol olyan alacsony a metrószerelvény, hogy komolyan le kell húznia az embernek a fejét:)
Ja, azt elfelejtettem, hogy még a buszról útközben felfedeztük, hogy milyen sok TESCO van, és gyorsan megbeszéltük, hogy ez angol találmány, mire megjegyeztem, hogy nálunk az egyik leggyengébb minőséggel rendelkezik. Ezen Petyó nagyon meglepődött, mert hogy Szlovákiában a TESCO az egyik legjobb, majd halkan hozzáfűzte viccesen, hogy hát egyébként is, Magyarországon mi nem rossz minőségű...Na én meg erre nem hagyhattam ki, hogy ne kérdezzem meg: "Amúgy mi a helyzet Pozsonyban?" (Kihangsúlyozva Pozsonyt:)) Erre csak annyit tudott mondani, hogy ő nem ismer ilyen várost, szal örömmel nyugtáztam, hogy ezt a csatát én nyertem:D
A metrózás után megtaláltuk a hostelünket, ahol persze a recepciónál két iraki srác dolgozott. Ez az egy dolog egyébként kiábrándító Londonban, hogy az ember az várná, hogy angol emberekkel találkozik, de úton útfélen csak a bevándorlók:S
Miután elintéztük végre a pénzügyeket, ( ki mennyive jön még a hostelhez, ki mennyivel jön nekem a reptréri transzfer miatt stb..), nagy nehezen meg is kaptuk a kulcsokat a szobánkhoz, ami igazán érdekes volt, főleg mikor észrevettük, hogy már ketten alszanak benne:))) 16 ágyas szobát foglaltam ugye eredetileg, mert úgy volt, hogy annyian is leszünk, csak aztán közbejöttek lemondások, tehát a 10en felüli ágyakat meg simán kiadták. Az ágyakat amúgy úgy képzeljétek el, hogy 3emeletes ágy, és minden ágynak egy ilyen kis fakkja van, amit egy függönnyel el tudsz választani a külvilágtól:)) Nagyon vicces volt, úgyhogy volt röhögés rendesen... Legjobban Petyó szenvedett, akiről meg is állapítottuk, hogy rosszabb, mint egy lány, olyan kényes, de ezt ő is elismerte:)) Nagy nehezen azért sikerült elaludni:)
A hostel árában reggeli is volt, ami aztán tényleg puritán angol stílusúnak bizonyult: toast kenyér, vaj, lekvár, tea:)) Mindegy, ahhoz jó volt, hogy ne kelljen a napot kajavásárlással kezdeni, meg legalább nem voltunk éhesek.
A bandával először a Nemzeti Galériához mentünk, aztán St. James park (mókusok és társaik:)), majd jött a Buckhingam Palota, ahol pechünkre ma pont nem volt őrségváltás:( Az időjárással egyébként egész nap szerencsénk volt, mert kb. 5 fok volt, szal teljesen kényelmes sétáláshoz, nem fáztunk, és az eső is csak reggel csepergett picit. Az igaz mondjuk, hogy a BigBen-nél, a Temze partján azért már felvettük a kesztyűt, mert valszeg a víz miat elég hideg volt.
Palotázás után elmentünk a Harrods-hoz, az 1834-ben épült áruházhoz. Bemenni nem tudtunk, mert vmi. kártyát kellett volna felmutatni vagy mi, szal csak kívülről szemléltük:)
Következő állomás a Picadilly Circus volt, majd a Big Ben, Parlament és Westminster Apátság, ahol sikerült felismernem, hogy hol forgathatták az Európai Vakáció híres "BigBen, parlament" jelenetét:)
Miután kicsodáltuk magunkat, találkoztunk Krisztof lengyel barátjával, aki itt él Londonban, majd közösen elindultunk, hogy találjunk vmi. helyet, ahol eszünk vmit, mivel már 3 óra körül járt az idő. Találtunk is egy ilyen pub szerű gyors éttermet, ahol normális áron tudtunk enni. Kaja után a Tower Bridge felé vettük az irányt, de már ekkor tervben volt, hogy kimegyünk az Arsenal stadionjához is, mert Petyó venni akart vmit. a fan shop-ban. Itt kezdődött el a feszültség... A lengyelek ugyanis ezerféle fotót csinálnak mindig, akárhol vagyunk... Tényleg elég idegesítő tud lenni... Petyó nem is rejtette véka alá az elégedetlenségét, és rendesen kiosztotta őket, hogy ugyan menjünk már, mert be fog zárni a bolt... Én igazából csak hallgattam a kiselőadását, hogy mennyire elege van a lengyelek állandó fotómániájából, és míg úgyis várni kellett rájuk, inkább csak csodáltam a Tower hidat, mert a nap folyamán nálam ez volt a csúcs:) Esti fényekben tényleg nem tudtam betelni vele, meg egyáltalán azzal a ténnyel, hogy élőben, Londonban láthatom:)
Miután a lengyelek végre végeztek a fotózással, elindultunk az stadionhoz, ahol kiderült, hogy a bolt már egy órája bezárt... Na, gondolhatjátok, hogy Petyó ezek után milyen ideges lett... Részben igazat is hagytam neki, mert át tudtam érezni a dolgot, részben viszont nem értettem. Ha neki ez olyan fontos volt, akkor miért nem mondta még előbb, hogy jó, akkor ő most odamegy, mert le fogja késni, találkozzunk később majd vhogy... Nem szokott ő olyan elveszett gyerek lenni, ha kell vmi. neki, akkor azt eléri... Egész nap azt hajtogatta, hogy miért nem megyünk inkább különválva, miért megyünk együtt mind a 10-en... Szóval ilyen "jó hangulatban" vágtunk neki az estének:)
Visszamentünk a Victoria állomáshoz, mert onnan ment majd éjjel a reptéri busz, és meg kellett venni még a jegyet rá. Találtunk is egy busz társaságot, és vettünk is náluk jegyet, szerencsére ugyanúgy 9 fontért (kb. 2600 Ft), mint amennyiért a másik társaság még csütörtökön bevitt minket a reptérről. (A reptér-London út egyébként 1 óra.)
Ekkor már 8 óra volt, úgyhogy megbeszéltük, hogy mivel páran különféle helyeket szeretnének még megnézni, az utolsó metró meg éjfélkor megy, most váljunk szét, és 12-kor találkozzunk újra majd itt a Victora állomáson, s majd akkor együtt ott találunk vmi. pub-ot, diszkót stb, ahol 4 órát eltölthetünk, míg jön a reptéri busz. Gaspar, Edu meg Petyó a Wambley stadionhoz akartak menni, a lengyelek csak vhol. ülni akartak, Gustavo, Tom meg én meg elmentünk Greenwichbe, hogy beálljunk a nyugat-keleti vonal alá:)
Greenwich nagyon szép városka, azon meg nagyon meglepődtünk, hogy ezt a nyugat-kelet vonalat egy az égen lévő zöld lézersugár jelzi:) Beálltunk alá, próbáltunk képeket csinálni, aztán elindultunk a Hard Rock Caffe felé, mert Gustavo mindenképp meg akarta még nézni. Közben kaptunk egy smst a lengyelektől, ami aztán mindenfajta további veszekedés oka lett...
Fél12-kor jött az sms a lengyelektől, hogy ők nem mennek vissza 12-kor a Victoria station-re, hanem rögtön egy diszkóba mennek, ahol Krisz lengyel barátja dolgozik, és ott lesznek 4-ig. Mivel 12ig mennek a metrók, és a diszkóhoz metróval kell menni, ezért nem mennek vissza a Victoria st-re, mert akkor már nem tudnának átmenni a diszkóhoz. Az sms úgy szólt, hogy ha mi is csatlakozunk, akkor találkozzunk az Angel állomásnál 12-kor, mert ott van a diszkó. Gustavoval meg Tom-mal megbeszéltük, hogy mi benne vagyunk, vissza is írtuk, hogy akkor 12-kor az Angel st-nél.
Mi abban a hitben írtuk ezt, hogy minden bizonnyal a harmadik csoportnak (Gaspar, Edu, Petyó) is írtak a lengyelek, hogy változott a terv,tehát, ha csatlakozni akarnak, akkor jöjjenek ők is az Angel st.hoz. Amikor azonban a lengyelekkel 12-kor az Angel st-nél találkoztunk, kiderült, hogy a harmadik bandának két sms-t is írtak, de nem érkezett választ... Ekkor Krisz felhívta őket, s kiderült, hogy ők semmifajta sms-t nem kaptak... Ekkor viszont már 12 volt, és így ők nem tudtak odajönni hozzánk, mert nem volt már metró, szal ott maradtak a Victoria st-nél...
Igazából nem értettem a lengyeleket, hogy ha ők változtatnak egy programot, akkor miért nem bizonyosodnak meg felőle, hogy biztosan mindenki értesült róla. Az önmagában, hogy nem válaszolnak egy sms-re, az nem elég... Miért nem hívták fel őket..? Ennek ellenére azt gondoltuk, hogy ha Petyó még tegnap olyan biztosan állította, hogy pl. Tom 22 éves, ha ilyen béna volt, hogy elvesztette a csoportot, hagyjuk ott a reptéren, majd megtalál minket (úgy, hogy senki nem tudta Tom telefonszámát), akkor ők hárman lesznek olyan ügyesek, és találnak vmi. kávézót, diszkót, akármit, ahol eltölthetik a maradék 4 órát.
Mi végül odamentünk ebbe a diszkóba, ami arra nagyon jó volt, hogy lerakhattuk a cuccunkat, meg ülhettünk, és meleg helyen voltunk 3ig:) Egyszer táncoltunk Gustavo-val, de bőven elég is volt, és inkább én is a kabátokon pihentem, meg talán el is aludtam néha:)
3 körül aztán érkezett egy sms Petyóéktól, hogy "legyünk olyan kedvesek, és menjünk vissza a Victoria st-hez, mert szeretnének most már kimenni a reptérre, mert eleget ácsorogtak a pályaudvaron, hideg van" de mivel 10-es foglalás volt a buszra, az azt igazoló papír meg Gustavo-nál volt, az nélkül nem tudnak buszra szállni. Ekkor már mi is készülődőben voltunk visszafelé, de ez az sms alapján biztosak voltunk benne, hogy amit majd a pályaudvaron kapunk tőlük, azt nem tesszük zsebre...
Miután kijöttünk a diszkóból, találtunk egy buszt (olyan igazi emeletes londonit:)), amivel vissza tudtunk menni a Victoria st-hoz. Kiderült, hogy Gaspar, Edu és Petyó ott töltötte a 4 órát a pályaudvaron, átfagytak, és minden bajuk volt... Petyó volt persze a leghangosabb, és jól kiosztotta a lengyeleket, meg vmilyen szinten minket is, hogy miért nem hívtuk fel időben őket, hogy változott a program, ha egyszer ők nem válaszoltak, hiszen ez azért gyanús lehetett. Mi Gustavoval mondtuk neki, hogy minket ne hibáztasson, hiszen mi honnan tudtuk volna, hogy ők nem kaptak smst, mi csak Dominikának válaszoltunk, s azt gondoltuk, hogy ők is ott lesznek majd 12kor a megváltoztatott helyszínen... Másik dolog, hogy bár metró nem járt, de a buszok igen, jegyünk meg volt rá, mert olyan jegyet vettünk, ami minden közlekedési eszközre, és éjjel is érvényes. Szóval felülhettek volna rá, és elmehettek volna olyan helyre, ahol találtak volna olyan helyet, ahol eltölthették volna a maradék 4 órát, ha a pályaudvar környékén nem volt... Főleg, ha tegnap még olyan biztos volt Petyó, hogy Tom 22 éves, megoldja majd egyedül... Ők is 22 évesek, szal ők is megoldhatták volna... Na most már igazából mindegy, de jó kis veszekedés lett belőle, amiből igyekeztem kivonni magam, de közben azért éreztem, hogy mi is hülyék voltunk, mert mi is felhívhattuk volna Petyóékat, hogy a terv változott, csak gondoltuk, ha a lengyelek változtatnak vmit, akkor gondoskodnak róla, hogy mindenki tudjon róla...
A repüléssel aztán már nem volt gond:) Vicces volt, mikor hulla fáradtan baktattunk hátrafelé a gépen, hogy leüljünk, aztán a stewardess csaj rámköszön: "jó reggelt". Hirtelen nem tudtam, hogy mondom hova is repülünk, milyen országba, hogy lehet az, hogy most ő magyarul köszön? Aztán visszaköszöntem, és mondtam, hogy bocsánat, csak hirtelen nem értettem, hogy mi is van, mire ő meg mosolyogva mondta, hogy nem baj, reggel van még, mire meg majdnem megjegyeztem neki, hogy nekünk igazából nagyon késő éjszaka:)) Aztán rájöttem, hogy a Weeze reptéren sok magyar dolgozik stewardess-ként a ryanair-nél:) 7.10-kor elindult rendben a repülő.
9.10-kor Weeze-ben leszálltunk, s mondtam a bandának, hogy siessünk, mert 10 percünk van, hogy elérjük a reptéri buszt Kevelaerbe, ahonnan a vonatunk megy. A buszt el is értük, erre a buszsofőr nekiállt ordibálni velünk, hogy a diákigazolványunkkal nem utazhatunk ingyen a buszon, hanem fizessünk, mert van vmi. új szabály, hogy az igazolványunk csak úgy érvényes, ha vmi. plusz igazolást szerzünk be mellé. Hiába bizonygattuk, hogy csütörökön még semmi baj nem volt, simán ingyen utaztunk, meg Gustavo meg Edu is magyarázta, hogy eddig akárhányszor erről a reptérről repültek, mindig ingyen utaztak ezen a buszon, a sofőrt nem érdekelte, és ott hagyott minket (10 embert!!), miközben a buszon 2 (!!) ember utazott...Az amúgy, ha fizettünk volna az útért, kb. annyiba került volna, mint az egész londoni túra (repjegy, kaja, szállás stb)
Rá félórára aztán beállt egy másik busz, ahol a sofőr szintén ugyanezt mondta, hogy van vmi. új szabály, ami igazából már nem is olyan új szabály, de eddig senki nem vette figyelembe, ma viszont kaptak egy hívást, hogy ne engedjenek fel senkit sima diákkal... Megkérdeztük, hogy mégis mennyibe kerülne akkor a jegy 10 főnek, s itt azt a választ kaptuk, hogy 1,70 € per fő, szal ezt befizettük... A baj igazából csak az volt, hogy ez a busz Weeze-be vitt, és onnan fogalmunk nem volt, hogy hogy van a vonat összeköttetés Kölnbe, mert az eredeti terv reptér-Kevelaer-Krefeld-Köln lett volna. Megérkeztünk Weeze-be, és láttuk, hogy 1 perc múlva jön egy vonat, amivel tovább tudunk menni Krefeldbe, de erről a vonatról kiderült, hogy szombatonként nem jár, szal várhatunk további félórát a következő vonatra. (Anyu, apu: ekkor írtam az smst, hogy már vonaton zötyögünk, s ti meg írtátok, hogy aludjak kicsit. Hát ekkor az ágytól még elég messze voltam, de nem akartam részletezni:)))
Természetesen ez a vasútállomás ilyen tipikus elhagyatott egy állomás volt, szal kint kellett ácsorogni a hidegben. Félóra múlva viszont megérkezett egy vonat, amivel továbbmentünk Krefeldbe, onnan meg már rögtön átszálltunk a Kölnbe tartó vonatra.
Végül olyan fél 1 körül meg is érkeztünk Kölnbe:) Ott aztán már szétváltunk, mert az utat már onnan mindenki ismerte:) Én elmentem a Lidl-be, mert a hűtőszekrényem üres volt:)
Miután hazaértem, fürdés, kaja, aztán úgy éreztem, hogy nem is vagyok álmos, meg igazából nem is akartam aludni, mert mondom akkor majd éjjel nem tudok aludni. Ennek ellenére a dolog úgy nézett ki, hogy 5-kor szó szerint kidőltem, kimerültek az elemek, s elaludtam, fél10kor felkeltem, ettem, neteztem picit, majd egy óra után újra elaludtam, és reggel 10-kor keltem...:))) Azt hiszem, kicsit álmos/fáradt lehettem:))
Ma annyi a feladat, hogy felkészüljünk a holnapi sportmenedzsment és sportlétesítmények órán tartandó kiselőadásokra:)
Pusszantás!:)
Következő állomás a Picadilly Circus volt, majd a Big Ben, Parlament és Westminster Apátság, ahol sikerült felismernem, hogy hol forgathatták az Európai Vakáció híres "BigBen, parlament" jelenetét:)
Miután kicsodáltuk magunkat, találkoztunk Krisztof lengyel barátjával, aki itt él Londonban, majd közösen elindultunk, hogy találjunk vmi. helyet, ahol eszünk vmit, mivel már 3 óra körül járt az idő. Találtunk is egy ilyen pub szerű gyors éttermet, ahol normális áron tudtunk enni. Kaja után a Tower Bridge felé vettük az irányt, de már ekkor tervben volt, hogy kimegyünk az Arsenal stadionjához is, mert Petyó venni akart vmit. a fan shop-ban. Itt kezdődött el a feszültség... A lengyelek ugyanis ezerféle fotót csinálnak mindig, akárhol vagyunk... Tényleg elég idegesítő tud lenni... Petyó nem is rejtette véka alá az elégedetlenségét, és rendesen kiosztotta őket, hogy ugyan menjünk már, mert be fog zárni a bolt... Én igazából csak hallgattam a kiselőadását, hogy mennyire elege van a lengyelek állandó fotómániájából, és míg úgyis várni kellett rájuk, inkább csak csodáltam a Tower hidat, mert a nap folyamán nálam ez volt a csúcs:) Esti fényekben tényleg nem tudtam betelni vele, meg egyáltalán azzal a ténnyel, hogy élőben, Londonban láthatom:)
Miután a lengyelek végre végeztek a fotózással, elindultunk az stadionhoz, ahol kiderült, hogy a bolt már egy órája bezárt... Na, gondolhatjátok, hogy Petyó ezek után milyen ideges lett... Részben igazat is hagytam neki, mert át tudtam érezni a dolgot, részben viszont nem értettem. Ha neki ez olyan fontos volt, akkor miért nem mondta még előbb, hogy jó, akkor ő most odamegy, mert le fogja késni, találkozzunk később majd vhogy... Nem szokott ő olyan elveszett gyerek lenni, ha kell vmi. neki, akkor azt eléri... Egész nap azt hajtogatta, hogy miért nem megyünk inkább különválva, miért megyünk együtt mind a 10-en... Szóval ilyen "jó hangulatban" vágtunk neki az estének:)
Visszamentünk a Victoria állomáshoz, mert onnan ment majd éjjel a reptéri busz, és meg kellett venni még a jegyet rá. Találtunk is egy busz társaságot, és vettünk is náluk jegyet, szerencsére ugyanúgy 9 fontért (kb. 2600 Ft), mint amennyiért a másik társaság még csütörtökön bevitt minket a reptérről. (A reptér-London út egyébként 1 óra.)
Ekkor már 8 óra volt, úgyhogy megbeszéltük, hogy mivel páran különféle helyeket szeretnének még megnézni, az utolsó metró meg éjfélkor megy, most váljunk szét, és 12-kor találkozzunk újra majd itt a Victora állomáson, s majd akkor együtt ott találunk vmi. pub-ot, diszkót stb, ahol 4 órát eltölthetünk, míg jön a reptéri busz. Gaspar, Edu meg Petyó a Wambley stadionhoz akartak menni, a lengyelek csak vhol. ülni akartak, Gustavo, Tom meg én meg elmentünk Greenwichbe, hogy beálljunk a nyugat-keleti vonal alá:)
Greenwich nagyon szép városka, azon meg nagyon meglepődtünk, hogy ezt a nyugat-kelet vonalat egy az égen lévő zöld lézersugár jelzi:) Beálltunk alá, próbáltunk képeket csinálni, aztán elindultunk a Hard Rock Caffe felé, mert Gustavo mindenképp meg akarta még nézni. Közben kaptunk egy smst a lengyelektől, ami aztán mindenfajta további veszekedés oka lett...
Fél12-kor jött az sms a lengyelektől, hogy ők nem mennek vissza 12-kor a Victoria station-re, hanem rögtön egy diszkóba mennek, ahol Krisz lengyel barátja dolgozik, és ott lesznek 4-ig. Mivel 12ig mennek a metrók, és a diszkóhoz metróval kell menni, ezért nem mennek vissza a Victoria st-re, mert akkor már nem tudnának átmenni a diszkóhoz. Az sms úgy szólt, hogy ha mi is csatlakozunk, akkor találkozzunk az Angel állomásnál 12-kor, mert ott van a diszkó. Gustavoval meg Tom-mal megbeszéltük, hogy mi benne vagyunk, vissza is írtuk, hogy akkor 12-kor az Angel st-nél.
Mi abban a hitben írtuk ezt, hogy minden bizonnyal a harmadik csoportnak (Gaspar, Edu, Petyó) is írtak a lengyelek, hogy változott a terv,tehát, ha csatlakozni akarnak, akkor jöjjenek ők is az Angel st.hoz. Amikor azonban a lengyelekkel 12-kor az Angel st-nél találkoztunk, kiderült, hogy a harmadik bandának két sms-t is írtak, de nem érkezett választ... Ekkor Krisz felhívta őket, s kiderült, hogy ők semmifajta sms-t nem kaptak... Ekkor viszont már 12 volt, és így ők nem tudtak odajönni hozzánk, mert nem volt már metró, szal ott maradtak a Victoria st-nél...
Igazából nem értettem a lengyeleket, hogy ha ők változtatnak egy programot, akkor miért nem bizonyosodnak meg felőle, hogy biztosan mindenki értesült róla. Az önmagában, hogy nem válaszolnak egy sms-re, az nem elég... Miért nem hívták fel őket..? Ennek ellenére azt gondoltuk, hogy ha Petyó még tegnap olyan biztosan állította, hogy pl. Tom 22 éves, ha ilyen béna volt, hogy elvesztette a csoportot, hagyjuk ott a reptéren, majd megtalál minket (úgy, hogy senki nem tudta Tom telefonszámát), akkor ők hárman lesznek olyan ügyesek, és találnak vmi. kávézót, diszkót, akármit, ahol eltölthetik a maradék 4 órát.
Mi végül odamentünk ebbe a diszkóba, ami arra nagyon jó volt, hogy lerakhattuk a cuccunkat, meg ülhettünk, és meleg helyen voltunk 3ig:) Egyszer táncoltunk Gustavo-val, de bőven elég is volt, és inkább én is a kabátokon pihentem, meg talán el is aludtam néha:)
3 körül aztán érkezett egy sms Petyóéktól, hogy "legyünk olyan kedvesek, és menjünk vissza a Victoria st-hez, mert szeretnének most már kimenni a reptérre, mert eleget ácsorogtak a pályaudvaron, hideg van" de mivel 10-es foglalás volt a buszra, az azt igazoló papír meg Gustavo-nál volt, az nélkül nem tudnak buszra szállni. Ekkor már mi is készülődőben voltunk visszafelé, de ez az sms alapján biztosak voltunk benne, hogy amit majd a pályaudvaron kapunk tőlük, azt nem tesszük zsebre...
Miután kijöttünk a diszkóból, találtunk egy buszt (olyan igazi emeletes londonit:)), amivel vissza tudtunk menni a Victoria st-hoz. Kiderült, hogy Gaspar, Edu és Petyó ott töltötte a 4 órát a pályaudvaron, átfagytak, és minden bajuk volt... Petyó volt persze a leghangosabb, és jól kiosztotta a lengyeleket, meg vmilyen szinten minket is, hogy miért nem hívtuk fel időben őket, hogy változott a program, ha egyszer ők nem válaszoltak, hiszen ez azért gyanús lehetett. Mi Gustavoval mondtuk neki, hogy minket ne hibáztasson, hiszen mi honnan tudtuk volna, hogy ők nem kaptak smst, mi csak Dominikának válaszoltunk, s azt gondoltuk, hogy ők is ott lesznek majd 12kor a megváltoztatott helyszínen... Másik dolog, hogy bár metró nem járt, de a buszok igen, jegyünk meg volt rá, mert olyan jegyet vettünk, ami minden közlekedési eszközre, és éjjel is érvényes. Szóval felülhettek volna rá, és elmehettek volna olyan helyre, ahol találtak volna olyan helyet, ahol eltölthették volna a maradék 4 órát, ha a pályaudvar környékén nem volt... Főleg, ha tegnap még olyan biztos volt Petyó, hogy Tom 22 éves, megoldja majd egyedül... Ők is 22 évesek, szal ők is megoldhatták volna... Na most már igazából mindegy, de jó kis veszekedés lett belőle, amiből igyekeztem kivonni magam, de közben azért éreztem, hogy mi is hülyék voltunk, mert mi is felhívhattuk volna Petyóékat, hogy a terv változott, csak gondoltuk, ha a lengyelek változtatnak vmit, akkor gondoskodnak róla, hogy mindenki tudjon róla...
A repüléssel aztán már nem volt gond:) Vicces volt, mikor hulla fáradtan baktattunk hátrafelé a gépen, hogy leüljünk, aztán a stewardess csaj rámköszön: "jó reggelt". Hirtelen nem tudtam, hogy mondom hova is repülünk, milyen országba, hogy lehet az, hogy most ő magyarul köszön? Aztán visszaköszöntem, és mondtam, hogy bocsánat, csak hirtelen nem értettem, hogy mi is van, mire ő meg mosolyogva mondta, hogy nem baj, reggel van még, mire meg majdnem megjegyeztem neki, hogy nekünk igazából nagyon késő éjszaka:)) Aztán rájöttem, hogy a Weeze reptéren sok magyar dolgozik stewardess-ként a ryanair-nél:) 7.10-kor elindult rendben a repülő.
9.10-kor Weeze-ben leszálltunk, s mondtam a bandának, hogy siessünk, mert 10 percünk van, hogy elérjük a reptéri buszt Kevelaerbe, ahonnan a vonatunk megy. A buszt el is értük, erre a buszsofőr nekiállt ordibálni velünk, hogy a diákigazolványunkkal nem utazhatunk ingyen a buszon, hanem fizessünk, mert van vmi. új szabály, hogy az igazolványunk csak úgy érvényes, ha vmi. plusz igazolást szerzünk be mellé. Hiába bizonygattuk, hogy csütörökön még semmi baj nem volt, simán ingyen utaztunk, meg Gustavo meg Edu is magyarázta, hogy eddig akárhányszor erről a reptérről repültek, mindig ingyen utaztak ezen a buszon, a sofőrt nem érdekelte, és ott hagyott minket (10 embert!!), miközben a buszon 2 (!!) ember utazott...Az amúgy, ha fizettünk volna az útért, kb. annyiba került volna, mint az egész londoni túra (repjegy, kaja, szállás stb)
Rá félórára aztán beállt egy másik busz, ahol a sofőr szintén ugyanezt mondta, hogy van vmi. új szabály, ami igazából már nem is olyan új szabály, de eddig senki nem vette figyelembe, ma viszont kaptak egy hívást, hogy ne engedjenek fel senkit sima diákkal... Megkérdeztük, hogy mégis mennyibe kerülne akkor a jegy 10 főnek, s itt azt a választ kaptuk, hogy 1,70 € per fő, szal ezt befizettük... A baj igazából csak az volt, hogy ez a busz Weeze-be vitt, és onnan fogalmunk nem volt, hogy hogy van a vonat összeköttetés Kölnbe, mert az eredeti terv reptér-Kevelaer-Krefeld-Köln lett volna. Megérkeztünk Weeze-be, és láttuk, hogy 1 perc múlva jön egy vonat, amivel tovább tudunk menni Krefeldbe, de erről a vonatról kiderült, hogy szombatonként nem jár, szal várhatunk további félórát a következő vonatra. (Anyu, apu: ekkor írtam az smst, hogy már vonaton zötyögünk, s ti meg írtátok, hogy aludjak kicsit. Hát ekkor az ágytól még elég messze voltam, de nem akartam részletezni:)))
Természetesen ez a vasútállomás ilyen tipikus elhagyatott egy állomás volt, szal kint kellett ácsorogni a hidegben. Félóra múlva viszont megérkezett egy vonat, amivel továbbmentünk Krefeldbe, onnan meg már rögtön átszálltunk a Kölnbe tartó vonatra.
Végül olyan fél 1 körül meg is érkeztünk Kölnbe:) Ott aztán már szétváltunk, mert az utat már onnan mindenki ismerte:) Én elmentem a Lidl-be, mert a hűtőszekrényem üres volt:)
Miután hazaértem, fürdés, kaja, aztán úgy éreztem, hogy nem is vagyok álmos, meg igazából nem is akartam aludni, mert mondom akkor majd éjjel nem tudok aludni. Ennek ellenére a dolog úgy nézett ki, hogy 5-kor szó szerint kidőltem, kimerültek az elemek, s elaludtam, fél10kor felkeltem, ettem, neteztem picit, majd egy óra után újra elaludtam, és reggel 10-kor keltem...:))) Azt hiszem, kicsit álmos/fáradt lehettem:))
Ma annyi a feladat, hogy felkészüljünk a holnapi sportmenedzsment és sportlétesítmények órán tartandó kiselőadásokra:)
Pusszantás!:)
Mindent olvasunk ám! :-)
VálaszTörlésapu