2009. november 18., szerda
Újra Kölnben:)
Kidekoráltam a szobát:)
Kiplakátoltam a falat végre:)
Ezek még a november 5-i SpoHo party képei:) (Picasaval a vörösszemnél sikerült valahogy odavarázsolni a fejemre azt a kék foltot...:))
Tegnap szerencsésen megérkeztem:) A villamosnál egész kis delegáció várt rám: Dominica, Sam és Misi:) Sam vitte a csomagomat, és el nem tudta képzelni, hogy mi lehet ilyen nehéz a bőröndben:D
Gyorsan elmondták, hogy mindig zárjam innentől az ablakot a betörések miatt, illetve hogy az A-ban buli van, mert a cseh Davidnak szülinapja van. Ledobtam gyorsan a cuccaimat, és robogtunk az A-ba. A konyhában már jó volt a hangulat, köszönhetően Misi törköly pálinkájának...:P
Mindenki tök aranyosan üdvözölt, érdeklődtek, hogy ugye megcsináltam a vizsgáimat:) Féltem picit, hogy egy hét kiesés meglátszik majd, de nyoma sincs ennek:)
Ma reggel gerincbajos órára mentem, ahol Petyóval megint kipingáltuk a füzetemet. Rajzolt bele, meg írt, meg én is:D Ja, mondtam neki, hogy ittam hétfőn Becherovka-t, és közölte, hogy az nagyon sz*r:D Mondtam neki, hogy nekem se a kedvencem, de ha baj van a gyomorral, akkor megoldja:) Erre viszont bőszen helyeselt:)
Délben találkoztam volna Rahel-lel, hogy megbeszéljük a holnapi vízilabda óra teendőit. Be is mentem a könyvtárba, nézek körül, nem látom. Mire megszólít egy srác: "Zita?". Meglepődtem, de rögtön vágtam , hogy miről lehet szó:) Rahel küldte oda, hogy megmondja, lebetegedett, és nem tud holnap velem órát tartani... Hurrá... Írt egy mailt a tanárnak, aki aztán írt nekem, hogy meg tudom-e csinálni egyedül... Hát persze... Nem nagy ördöngősség egyébként (huh, ezt a szót se írtam még le soha:D), de azért németül, meg egyedül, ráadásul egy csomó feladat van, amit azért el kell magyarázni... Na mindegy, megbírkózunk vele:) Nem mondhattam, hogy nem bírom megcsinálni egyedül...
Dominicaval megbeszéltük, hogy hogy is legyen a pénteki kelet-európai vacsora party:) Jaj, erről jut eszembe:D Az előbb bekopogott Ariel, a kolifőnök, hogy aláírást gyűjtenek a betörések miatt. Meglátta a kezemben a túró-rudit, erre megszólal: "ááá, túró-rudi?!?!" :D Gyorsan adtam neki egyet, mire ő letérdelt, annyira köszönte:D Már tök rég nem evett, pedig, hogy ő mennyire szereti:D (Egy ideig magyar barátnője volt:)
Ma ez ilyen rövid bejegyzés lett, de csatolok még képeket, és ahhoz is írok kommenteket:)
Pusszantás!:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
"turó rudi , turó rudi mindenki szereti" 100 folk együttes klasszikusa 18 éve az ókorból
VálaszTörléspuszi Anyu
"aláírást gyűjtenek a betörések miatt"
VálaszTörlésEzt nem értem. "Nem kívánom, hogy a jövőben betörjenek hozzám. Aláírás: Szirmai Zita." Vagy hogy?
Vízilabdában jók vagyunk. Persze, hogy megtudod csinálni. :D Mutasd meg a németeknek, hogy na gyerekek, ezt így kell! :D
Puszi
Andi