2009. november 4., szerda

Fászi mi csináál:)

Először kezdem a tegnappal:) Kedden délelőtt ugye sosincs órám, úgyhogy most kihasználtam az időt arra, hogy felkészüljek a közös kiselőadásunkra Misivel a Cognition in Sport Games órára.

Fél 1-re mentem jogi alapismeretek órára,de előtte megvettem a jegyemet a csütörtöki SpoHo partyra. Utólag kiderült, nagyon jól tettem, hogy ilyen korán odamentem, mert délutánra elfogyott az összes jegy... Így legalább talán nem fog előfordulni az, ami két hete...:)

Jogi alapismeretek előadáson kivételesen nagyobb aktivitást kért tőlünk a pasi, aki az előadást tartja (amúgy aranyos az a hapsi:)), és megkért mindenkit, hogy üljön közelebb, mert hogy olyan messze vagyunk...Jaj, mondom, itt is kezdik:) Én otthon is azért ülök hátrébb, mert szeretem tartani a távolságot, nem szeretek a tanár szájában lenni. Itt meg aztán, amikor nem is értek mindig mindent:D

Jog után mentem marketing szemináriumra, ahol egy srác és egy csaj tartott előadást a szolgáltatásokról. Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy Németországban mi még nem tartozunk Európához... Jó, ez most egy durva kijelentés, de a lényeg ez. Az egyik téma ugyanis az volt, hogy a szolgáltatások összehasonlítása Európa különböző társadalmaiban. Rengeteg táblázatot mutatott a srác, de egyben se volt megemlítve, nemhogy Magyarország, de egy darab kelet-európai ország se... Ok, el tudom képzelni, hogy a srác egy olyan könyvből készült fel, amit még 2004 előtt írtak, de teljesen mindegy, mert így se , úgy se számítunk:(

Na, de nem keseredtem ám el teljesen, mert épp egyik nap állapítottam meg, hogy sokkal jobb egyedi magyarnak lenni, mint tucat németnek. Megpróbálom elmagyarázni, mire gondolok. Most már itt vagyok pár hete, sok órára járok, sok diákkal találkoztam, de nem tudnék egyet se kiemelni közülük, aki mondjuk képességeiben túlteszi a többit, olyan tucat mindenki. Ugyanígy az ország is: minden marhára működik (na jó, majdnem minden), semmi izgalom:) Úgyhogy én inkább vagyok egyedi magyar, mint hogy a tucat németek közé tartozzak:) Egyébként ezt a dolgot legjobban tényleg az edzéseken tapasztalom, hogy alig van köztük olyan, akinek egy kis esze van a játékhoz, hogy egy kis gógyit bele vinne. Akármilyen játékot játszunk, mindig csak az ökörködés.

Na ennyit akkor arról, hogy de jó is magyarnak lenni, és akkor most rátérek a többi eseményre:)

Kedden délután 5-kor kezdődött a Cognition in Sport Games óra. Vittem a kis laptopom, rajta a prezentációt...:) Itt szeretném megköszönni Robi, Rocky és Thomyka segítségét a power point bemutatóhoz!:)

Ezt az órát úgy képzeljétek el, hogy angolul lett meghirdetve, de az ausztrálokon és rajtunk kívül csak németek vannak. Éppen ezért az ausztráloknak be se kell járniuk, csak egy kiselőadást csinálni, meg valami kutatómunkát végezni.

Az óra úgy zajlik, hogy minden órán két ember tart előadást egy angol nyelvű szövegből, amit előzőleg kézhez kapott. Ezek ilyen kb 20 oldalas szövegek, de az érthetőségükről csak annyit, hogy az ausztrálok közölték, hogy ők alig értik, Misi barátnője meg angol szakos az ELTE-n, és ő is alig értette... Robi segítségével én végül teljesen jól felfogtam, hogy miről szól a szöveg, de azért így se volt könnyű. Amúgy az én témám az volt (röviden), hogy miért van az , hogy pl. kézilabdában egy játékos odapasszolja vkinek. a labdát, ahelyett, hogy egy sokkal jobb helyzetben lévőnek adná. Erre a magyarázat az "inattentional blindness", ami magyarul háát, ilyen "vak vagy, mert nem figyeltél" dolgot jelent. Az én szövegemben három tesztet csináltak, és azt elemezték. Van egy videó, amit levetítenek 15 embernek. Ebban 4-4 játékos, kézilabdáznak, passzolnak balról jobbra menet. A fő játékos a balátlövő és a vele szemben védekező ember. Egyszer körbemegy a labda, s amikor a balátlövő megint megkapja a labdát, akkor megáll a videó. Akik a képernyő előtt ülnek, el kell dönteniük, hogy hova passzolnának a bal átlövő helyében. De előzetesen azt a feladatot is kapják, hogy koncentráljanak a védekező emberre, és mielőtt meghoznák a döntést, hogy hova passzoljanak, írják le, hogy a védekező ember hogy mozog (6-oson marad, vagy kint van). Utána ugyanezt a feladatot megcsinálják úgy, hogy a nézőknek el kell dönteniük, hogy hova passzolnának a bal átlövő helyében, de nem feladatuk, hogy a védekező ember pozícióját eldöntsék.

Az eredmény az, hogy ha nincs megmondva előre, hogy hova koncentráljon a néző, akkor sokkal jobb százalékkal dönti el, hogy hova a legjobb passzolni. Ellenben ha megmondják neki, hogy hova koncentráljon, akkor már sokkal kevesebb eséllyel passzolja jó embernek a labdát. Amúgy nézzétek meg ezt a videót, és érteni fogjátok a dolgot:

http://www.youtube.com/watch?v=Ahg6qcgoay4&feature=related

Misi elmondta az ő előadását, aztán jöttem én:) Szerintem nem volt nagyon rossz:) A kellemetlen az volt, hogy a németek nem értettek belőle semmit...De tök mindegy, mert amikor majd az ausztrálok tartanak előadást, még annyira se fogják érteni, olyan érthetetlenül beszélnek angolul:D

Az a lényeg, hogy túl vagyunk rajta, és ha minden jól megy, meglesz ezáltal az otthoni edzéselmélet:P

A mai napot a gerincbaj megelőző órán kezdtem, ahol megint gyakorlati óránk volt. Tetszett az óra nagyon, de a legjobb sztori a végén volt. Ilyen fit-ball labdákkal (tudjátok, az a jó nagy gumilabda) foglalkoztunk az óra végén, és amikor már mindenki hazamehetett, néhány diákból előtört a "német agy", és hülye módon el kezdtek játszani a labdával. Erre megszólal mellettem Petya, (aki ugyanúgy szokta kritizálni őket, mint én/mi:)) "báz meg, fászi mi csinál, picsába":D Kész voltam, úgy röhögtem:D:D Jogosan érzem, hogy vigyázni kell vele, ha magyarul beszélek:P

Óra után találkoztam Julissal, és bementünk a városba, hogy megvegyük a jegyeket a vasárnapi Gummersbach-RheinNeckar Löwen meccsre, amit a híres Lanxess Arénában játszanak majd!!!:) Még az első héten kaptunk az Auslandsamt-tól ilyen jegyeket, amivel (legalábbis ez volt rajta, de én először nem hittem el) 5 €-ért vehettünk jegyet. Azt hittem, hogy ok, persze ez marha jó, de majd felülhetünk vhova. a csücsökbe. Ehhez képest képzeljétek el, hogy a legjobb helyre ülhetünk!!:D Ez azt jelenti, hogy a 40 €-s jegyár helyett, 5 €-ért ülünk majd a legjobb szektor 7. sorában:) Töök jóó!:)

Napközben pp volt, este meg kézi:) Most fürdés, aztán megint pp jön:)

Na pusszantás:)

5 megjegyzés:

  1. A németekről a megállapítás teljesen igaz, de ez mindig is így volt. Ha csak a foci válogatottjukat nézzük, szinte mindig azzal jellemzik őket, hogy nincs kiemelkedő játékosuk, de rendkívül fegyelmezettek, jól vannak szervezve és igazi csapatként játszanak. De ezt úgy általában is el lehet mondani róluk, mindenki szépen szervezetten hozza azt a nagy átlagot, amit a német tud és szépen szervezetten összedolgoznak... Rövidre lefordítva: tokos németek
    Igazából most értettem meg én is, hogy akkor mire ment ki az a 4-4 elleni kísérlet. Amúgy ezt mindenki tapasztalja ha például otthon a tv-ben nézi csak a meccset, vagy akár ha csak visszanézi az ember a saját meccsét, mert a fotelben ülve, kényelemben olyan egyszerű meglátni a helyes megoldást. Bár tudom itt arról volt szó, hogy az adott játékos a védőjére koncentrál, ezért kevesebb figyelme marad a jó döntés meghozatalára.
    Szlovákokat nem akarom már megint bántani, de azért álljon itt egy Fábrytól idézett vicc:
    Csóka felhívja a pozsonyi nagy könyvtárat:
    - Van valami anyaguk a szlovák történelemről?
    - Van! Bejön kikölcsönözni vagy küldjem el SMS-ben?
    Mára ennyit...
    Ja csak hogy nehogy már említés se essen Liliről, szóval Hombárka...

    VálaszTörlés
  2. Robi! Nagyon jól megfogalmaztad a németekkel kapcsolatos dolgot, ezt a "mindenki hozza azt a nagy átlagot, amit a német tud és szépen szervezetten összedolgoznak" mondat nem jött össze nekem, de pont így gondolom:)

    A szlovák vicc király:D:D Azért Petyónak még nem mesélem el, nem rontom el a nagy barátságot:P

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szívesen segítek a hazánból külföldre szakadt diáklányok informatikai tudásának fejlesztésében. Bár nem hiszek az msn-en való oktatásban, ezért inkább maradnék a személyes korrepetálásnál :D:D:D
    Rocky

    VálaszTörlés
  4. ááá dőltem a röhögéstől :D az énekeljünk a villamoson sztori is marha jó volt, de ez a petya gyerek... überel mindent :)
    pusszantás, te is blogolj jóóóó sokat!
    fz

    VálaszTörlés
  5. Hűha, hosszú poszt. Érdekes ez az Erasmus kalandozás. Szomorú, h. marketingben "sem" számítunk :(

    VálaszTörlés