Lemgo meccs:)

Dormagen - Lemgo meccs:)




Dormagen- Lemgo meccsen:) A zenére érdemes figyelni:D Ezt ugyanis diszkóban is simán be szokták rakni:D

http://www.youtube.com/watch?v=R-_xXfjB3AM -->ha meg szeretnétek hallgatni:):):)



Halihó mindenki!:)

Akkor kezdem a péntek reggellel:) Mivel csütörtökön picit későn feküdtünk le Sam oroszlánfóka sztorijai miatt, ill. naná, hogy még lefekvés előtt megnéztem egy Szomszédok részt, reggel igencsak nehezen ment a felkelés. Márpedig muszáj volt, mert 9-től vizsgajelentkezés volt... A dolgot úgy kell elképzelnetek, hogy csörgött az óra, oldalamra fordultam, a földön lévő laptopot felnyitottam, és félálomban, félig nyitott szemekkel, az ágyból fekve, lehajolva frissítettem a neptunt, mert természetesen nem engedett be. Közben Matyi szolgált azzal az örömteli hírrel, hogy ő be tud lépni, s az ő dolgait elintézte már, szal mondjam a kódomat meg a jelszavamat. Megmondtam, aztán pár percre rá már azt a hírt kaptam, hogy felvette nekem oda, ahova akartam a kerjog vizsgát. Félálomban válaszoltam neki egy nagyon hálás köszönetet, ill. közben Áginak is igyekeztem válaszolni, majd úgy gondoltam, hogy becsukom picit a szemem... Ez fél10-kor olyan jól sikerült, hogy fél12-ig elaludtam... Gyönyörű...:)

A nap hátralévő részében kerjogoztam, meg megcsináltam az egyik tf-es házi dogámat, meg elmentem boltba. Boltba menet találkoztam a villamoson egy sráccal, akivel együtt vagyunk kézin szerdánként. Aranyos srác, de eddig még nem sokat beszéltünk, mos viszont egy mondattal belopta magát a szívembe:) Kérdezte ugyanis, hogy akkor én hogy vagyok most itt kint, otthon mit tanulok stb. Elmeséltem neki, hogy jogot és sportmenedzsmentet tanulok, amire ő (és talán eddig az egyetlen azok közül, akik először hallják, hogy mit tanulok), azt válaszolta: "huh, az szuper, akkor belőled sportjogász lesz":) Nem akartam hinni a füleimnek, hogy német, és ilyen jól vág az esze:D Eldumálgattunk még picit, aztán a Rewe-nél mindketten kiszálltunk, ő ment haza, én meg a boltba.

Délután annyi érdekes történt még, hogy Sam úgy gondolta, nagyon vicces lesz , ha lemászik hozzám:D De ezt most nem részletezem, mert úgyis töltöttem már fel videót róla:)


Estére már nagyon készültünk, hogy megyünk végre bulizni, de valahogy mégsem úgy sült el, ahogy eddig szokott. A banda is eléggé szét volt széledve, későn is indultunk el, kevesen is voltunk, és most kivételesen a studentenclub-ban se volt olyan jó a zene. Nem volt rossz, táncikáltunk picit, de az eddigi bulikat meg se közelítette...

Amikor hajnal fél4-kor jöttünk hazafelé, felvetettem a bandának, hogy mi lenne, ha mégsem mennénk el másnap (illetve aznap...:)) Frankfurtba, hanem vmi. tartományon belüli városba mennénk. Tekintve, hogy az ingyen lenne, és nem kéne már 10-kor találkoznunk, ráérnénk később, és akkor ki tudnánk magunkat pihenni. Hosszas tanácskozás után végül eldöntöttük, hogy akkor tényleg nem megyünk Frankfurtba (3 óra lett volna az út), délben találkozunk, és majd meglátjuk, hogy mit csinálunk.

A három lengyellel (Dominika, Krisztof és Ada) meg Julissal (szlovák barátné:)) találkoztunk is délben. Először arra gondoltunk, hogy elmegyünk Münsterbe, de mivel épp el kezdett esni az eső, meg hiába van Münster a tartományon belül, akkor is 2 óra az út oda, így abban maradtunk, hogy elmegyünk itt Kölnben a csokimúzeumba, és megnézzük a karácsonyi vásárt:)

A csokimúzeum jó volt, de kettéváltunk, mert a lengyeleknek mindig mindenütt ezer fényképet kell csinálniuk, és mi Julissal már rég végeztünk, mikor ők még a felénél jártak... Úgyhogy Julissal szóltunk nekik, hogy mi akkor előremegyünk a karácsonyi vásárba, majd talizunk ott.

Ezt a karácsonyi vásárt úgy képzeljétek el, hogy szinte az egész belváros egy nagy karácsonyi vásár:) Rengeteg utcán keresztül csak árusok, kajáldák stb...:) Igazából hangulatos, de valahogy nagy karácsonyi feelinget mégse hoz magával, mert kb 10 fok van, és szombaton pl. pont az eső is esett:) Ettől függetlenül tetszett nagyon:) Jaj, ami egyébként nagyon ari, hogy az Fc Köln stadionjának van négy oszlopa, és az az aventi gyertyákat jelképezi, és egyet mindig meggyújtanak, mármint valahogy világít:)

A mai nap (vasárnap) legnagyobb dobása a Dormagen-Lemgo meccs volt:) 5-en mentünk, Orsi kocsijával (amúgy Ford Focus, csak lépcsős:P). Jött még Kitti, aki tavaly itt volt Erasmus-sal, most meg sportmenedzsmentből csinálja a masterképzést, meg Kati, aki már itt tanul vagy 5 éve, ill. az ő barátja, aki meg azt hiszem spanyol vagy brazil, de mindenképpen vmi latin:)

A meccs nagyon jó volt, sőt megkockáztatom, hogy jobb, mint a múltkori, pedig a Lemgo kb. az 5. Dormagen meg egy kieső helyen álló csapat. Beigazolódott, amit már sokszor mondtunk, hogy más egy 10ezres csarnokban 3ezer ember, mint egy 1-2ezres csarnokban teltház:) Na meg ugye nekünk az volt a nagy élmény, hogy Ilyés meg Mocsai ugye a Lemgoban játszanak:):) Az első félidőben nem tudtuk jó pillanatban meglengetni a zászlót, hogy észrevegyék, de a szünetben kijöttek előbb, és Ilyés pont észrevette, ahogy lengettük, s szólt Mocsainak, aki tök megörült, és integetett ezerrel:) Meccs végén ki is jöttek hozzánk, beszéltünk pár szót. Illetve ez úgy nézett ki, hogy Kittiék maradtak a lelátón, Ilyés Orsival, Mocsai meg velem dumált egy picit. Kérdezte, hogy mi a helyzet Újvárosban, és üdvözletét küldte apunak:)

A hazafelé út egy picit kalandos volt, mert nehezen találtuk a helyes utat, de végül épségben hazaértünk:) Egyébként nagyon fura volt, hogy alig volt kitáblázva, hogy merre is járunk...

Mikor hazajöttem, Misi szólt, hogy menjek én is az A-ba, mert a Viki (az A koli Heimleitere, aki ugye magyar:)) palacsintát csinál. Átvittem én is a sütőt, aztán így három sütővel csináltuk:) Jó volt nagyon, csak kicsit ideges lettem az egyik német csajtól... Egyébként is rettenetesen irritál a csaj, de ma csak fokozta a dolgot. Bevetett minden tipikus hülye német tulajdonságot... Eleve nem volt szimpi, hogy csak úgy odajött, hogy akkor most ő is eszik. Senki nem hívta... Aztán mondta, hogy majd ő megcsinálja a csokipudingot az én poromból. Persze, hogy a leírás magyarul volt, és ő nem értette, de annyi esze nem volt, hogy kérdezzen.. Illetve ha én mondtam neki, hogy hogy keverje, és ha lehet, akkor ne hagyja ott a tűzön keverés nélkül, akkor meg mintha nem is mondtam volna semmit... Azon hála istenkedett folyamatosan, hogy ez sose fog besűrűsödni... Elment a kedve, és fogta, ott hagyta... Szépen oda is égett a puding... Szinte ehetetlen volt... Ez még ok lehet, mert nem tudhatta, de hogy utána állandóan azt ordibálja (!!), hogy hát ő azért nem tudta megcsinálni, mert hogy magyarul (és ezt mindig kihangsúlyozta) volt a leírás, na az már sok!! Kérdezzél cica!! Na mindegy...:)

Jaj, még a németek nagy "betörők elleni tevékenységéről" essen pár szó... Csütörtökön kaptunk egy gyönyörű, precíz levelet, miszerint a németek a Viki ("A" koli Heimleiter) levelére/kérésére a következő intézkédeseket hozták: 1. éjjeli rendőri jelenlét a campus területén, 2. biztonsági őr cirkálása este/éjjel, 3. létrehoznak egy szakemberekből álló bandát,aki megvizsgálja, hogy jól zárnak-e az ablakok. Na most, nem én kezdtem el, hanem Dominika, amikor is odajött hozzám, hogy "te láttál már itt rendőrt? te láttál már itt embereket, akik megvizsgálják az ablakokat?!" Naná, hogy a válaszom mindkét kérdésre "nem" volt... Jó, ok biztonsági őr tényleg szokott cirkálni, azt már láttam. Na de ami még felháborító, hogy péntek óta nincs közvilágítás itt hátul a koliknál... Pénteken már tök sötétben mentünk a buliba... Így aztán tényleg lehet védekezni a betörők ellen... Na mindegy:)

Azt hiszem, semmit nem felejtettem el:)

Pusszantás!:)

ui.: Ha valaki tud, akkor segítsen, hogy miért van az, hogy a német és a lengyel rádiót is tudom online hallgatni, de a magyarok közül egyet se!:(

Elvagyunk:D

Meséltem már nektek, hogy Sam-mel elvoltunk a múltkor, miután felfedeztük, hogy egymás alatt lakunk:) Ma a dolog odáig fajult, hogy kipróbálta, le tud-e mászni hozzám:D Szóval elvagyunk:)

Egyébként ma nem sok minden történt. Reggel sikeresen elaludtam vizsgajelentkezés közben...Miután folyamatosan frissítettem, minden eredmény nélkül, és Matyi azzal az örömteli hírrel szolgált, hogy felvette nekem a kerjogot, úgy gondoltam, szundítok még egy kicsit. Kicsit többre sikerült, mint ahogy terveztem...

Többiekkel elmentünk ebédelni, ami ma annyira nem volt nagy szám, de azért megettük, meg egyébként is a társaság volt a fontos:)

Most Tf-re csinálom az egyik házi dolgozatot, aztán kerjog, este buli, holnap Frankfurt, vasárnap délután Dormagen - Lemgo meccs:)

Puszi

Sam és az oroszlánfóka:)

Halihó!:)

A mai nap lightos volt, délelőtt mozgás a vízben (ma aqua jogging volt a téma, szóval képzeljetek el engem egy ilyen szivacs izéval a derekamon:D), aztán pr, szponzorálás és reklám a sportban.

Ez az az óra, ami egy ilyen nagyon modern teremben van, és minden padon 3 laptop, ráadásul úgy vettem észre, hogy abszolút nem gáz, ha az ember oda se figyel az órára, hanem netezik. Én azért megpróbálom mindig tűrtőztetni magam, de azért óra végére már mindig elunom a banánt... Így történt ma is, s el kezdtem nézegetni a suli honlapját, hogy milyen master képzések/ továbbképzések vannak, ki tudja, kijövök jövőre:) Még kb. 10 perc volt az órából, mikor azt hallom, hogy vegyünk elő egy papírt... Klasszikus magyar iskolán nevelkedett diáknak ekkor mindig a nyakába ugrik a gyomra, nálam se történt ez másképp:) Gyorsan megnyugodtam viszont, mert csak arról volt szó, hogy kipróbáltunk egy játékot:) A tanár mondott 5 fogalmat (hangszer, szín, autómárka, szerszám és sportcipőmárka), és mindegyikhez kellett írni egy-egy szót, ami az adott fogalmon belül eszünkbe jut. A játék gondolom sokatok számára ismerős:)

A vicces az volt, hogy én totál hamis képet adtam magamról, mert nem azt írtam le, ami a szó után rögtön eszembe jut, hanem amit tudtam németül:D Így történt, hogy a nagy átlag a hangszerhez hegedűt írt, de nekem vmiért. a trombita ugrott be először németül:D A szerszámhoz meg mindenki kalapácsot írt, nekem viszont egy se jutott németül az eszembe:)

Óra után elmentem a könyvtárba kikölcsönözni egy könyvet, amiből felkészülök majd a keddi marketing előadásra (ill. csak egy részére, mert hárman csináljuk közösen.)

A nap hátralévő része kerjog tanulással telt...

Este ettem lecsót!!!:) Utána meg Sam-mel és Misivel hülyültünk a konyhában...Sam megkínált minket ausztrál borral (nagyon vicces, az oldalán ott van két kenguru:D), amit itt vett már kint Németországban az egyik boltban (2 €-ért...). Dumálgattunk, jól elvoltunk, erre egyszer csak elmesélte Sam, hogy milyen kalandja volt egyszer egy oroszlánfókával:D Éppen kajakozgatott, s vhogy. meglátott egyet, és hogy nagyon félt, hogy vmi. baj lesz, s elmenekült. Misivel meg szétröhögük az agyunkat, hogy mi max. egy kutyától ijedünk meg, ha sétálunk otthon az utcán...:D Niki szavaival élve: nekünk már egy róka is nagy szám:D

Na persze, egy idő után el kezdtünk youtube videókat nézni, ami odáig fajult, hogy boldog gyermekkorunkat idéztük fel, és meséket keresgéltünk:D A legtöbb passzolt, tehát Sam is ismerte meg mi is (Denver, Tini ninja teknőcök stb..), de amikor beraktuk a Varázsceruzát, meg a No, megállj csak-ot na és a Kisvakondot, Sam-nek leesett az álla:D Közölte, hogy olyan, mintha ilyen számítógépes játékok lennének, mert annyira szaggatottan mennek a dolgok benne:D:D Hát igen, ő nem a jó kis szovjet stíluson nőtt fel...:) Jó, mondjuk én se panaszkodhatom azért a vasárnapi kötelező Walt Disney miatt:)

Holnap a nap folyamán kerjog, este elvileg buli, szombaton meg valószínűleg elmegyünk Frankfurtba, mert van. vmi akciós hétvégi jegy, amivel csoportosan 5 €-ért oda-vissza megjárhatjuk az egyébként 20-30 €-s jegyárú utat. Vasárnap meg elvileg Dormagen-Lemgo meccs lesz (Dormagen itt van tőlünk pár km-re), ahol szurkolunk Mocsainak meg Illyésnek:)

Na pusszantás!:)

Mint a gyerekek:)

Hétfőn egész laza napom volt, mert most olyan hét van, hogy nincs létesítmény-üzemeltetés, és a projektmenedzsment is elmaradt.

Úgy tűnik viszont, hogy a tanárok el kezdtek lelkesedni a külföldi diákok iránt is... Sportmenedzsmenten például a bácsika behozott egy cikket, ami arról szólt, hogy egy német üzletembernek mire kell figyelnie, ha kínai partnerrel találkozik. Békésen olvasgattam a cikket, próbáltam minél több dolgot megérteni belőle, s közben a bácsika magyarázott. Egyszer csak felém nézett, és megkérdezte, hogy hogy működik ez a magyarokkal? Köpni nyelni nem tudtam:D A fonalat már rég elvesztettem, amiről ő beszélt, tényleg csak úgy nagy átlagban igyekeztem felfogni a dolgokat. Visszakérdeztem, hogy most arra gondol, hogy ha egy német meg egy magyar találkozik? Mire mondta, hogy igen... Na itt megint csak köpni nyelni nem tudtam, hiszen el kezdhettem volna mesélni, hogy ti olyan kis precíz pontos nép vagytok, mindig kell egy terv, amit pontosan kell kivitelezni stb..., de mondom azért ebben a formában mégsem adom elő... Végül azért ugyanezt mondtam el, csak óvatosabb megfogalmazásban...:) Az óra végefelé az olimpia volt a téma, hogy az érmek szerint milyen pontozási rendszert szoktak kialakítani. Na most én óra végére már végképp el szoktam veszteni a fonalat, úgyhogy itt is csak nagyjából figyeltem már, miközben a srác egy éremtáblázatot mutogatott vmi. olimpiáról. Egyszer csak megszólal a tanár: "na igen, itt Magyarországnak is az élen kellene állnia". Hogy most itt mire gondolt, azt nem tudom pontosan, de bőszen mosolyogtam, és annyi azért lejött, hogy ezzel dicsérni akarta Magyarországot...

Ezután volt még egy sportpedagógia/sportpszichológia, amiből most már a sportpedagógia részt befejeztük, ezért jövő héten zh lesz, de úgy döntöttem, kihagyom. A 2 kreditet megkapom azért, mert látogatom az előadást, egyébként meg majd levizsgázok sportpszichológiából otthon decemberben.

Este volt még egy sportjogom, amin a dopping volt a téma, és érdekes volt, utána meg mentem kézire, ahol megint vagy 40-en voltunk, ezért 4 csapat is kijött, de azért jól éreztem magam:)

Kedden folytatódott a lelki terror a külföldi diákokra nézve, mert jogi alapismeretek órán minket (Ada-t a lengyel lányt, meg engem) is be akart vonni a tanár az előadás menetébe... Munkajog volt a téma, és megkérdezett engem, hogy szerintem egy állásinterjún érdeklődhet-e a munkaadó afelől , hogy terhes vagyok-e. Mondtam, hogy nem:) A válasz helyes volt, persze azzal a kiegészítéssel, hogy nyilván pl. egy topmodellnél azért ez jogos kérdés lehet.

2kor elmaradt a marketing óránk ,mert mi tartottunk volna előadást egy sráccal és egy csajszival. Már nov 10-én meg kellett volna tartanunk, de volt egy csúszás, mert a tanár egyszer beteg volt, és így 17-én kellett volna megtartani, amikor viszont én nem voltam itt. Megbeszéltük, hogy majd lesz vhogy, s vmikor megtartjuk. Erre Eva hétfőn délután írt egy mailt, hogy ő akkor most elküldi nekem a prezentációt, és akkor holnap előadás, de nem tud jönni, szóval tartsuk meg Jo-val közösen. Hát mondom az nagyon érdekes lesz, mert semmi időm nincs már rá felkészülni:D Szerencsére Jo is mondta, hogy ez így nem lesz jó, meg az ő része is az Eva prezentációjára épült volna, szóval ír majd a tanárnak egy mailt, hogy ez most így alakult. A tanár aztán meg is engedte, hogy jövő héten tartsuk majd meg.

Tegnap este Sam-mel fagyiztam a konyhában:D Nagyon bírom, ahogy próbálja fenntartani itt is az ausztrál jól érezzük magunkat feelinget:D Akármilyen hideg van itt, mindig vesz fagyit, s mióta tudja, hogy én is szeretem, mindig szól, hogy na akkor most ő a konyhában van, s ha van kedvem, menjek vele fagyizni:)

Apropó hideg: jelenleg 13-15 fok van itt, szóval nagyon élvezem!!:) Megkérdeztem Jo-t (aki egyébként rendesen német, csak ilyen fura neve van:)), hogy ez mennyire szokványos itt, hogy november végén ilyen jó idő van? Mondta, hogy azért ez most szokatlan, de hogy egyébként se szokott hidegebb lenni 6-7 foknál, ja és azt is mondta, hogy Németország legmelegebb részén vagyunk:) Ennek igazán örülök!!:)

Sam-re visszatérve, tegnap este (ill. inkább éjjel, mert volt már 1 óra is), nagyon elvoltunk:D:D
Olyanok voltunk, mint a gyerekek:D:D Fbook chaten dumáltunk, aztán hallottam vmi zajt, és megkérdeztem, hogy ez ő volt?! Nem tudtam biztosan, hogy felettem lakik-e, de azt igen, hogy kb. vhol arra. Kiderült, hogy nem ő zajongott, de rájöttünk, hogy tényleg pontosan egymás alatt vagyunk:D Erre Sam kitalálta, hogy ő akkor most el kezd ugrálni, és hallom-e:D Naná, hogy hallottam:D Utána meg kinéztünk az ablakon, hogy az is milyen vicces:D Úgy röhögtem... Felvetettük az ötletet, hogy csinálhatnánk kötelet, és lemászhatna hozzám, vagy én fel hozzá, de tekintve, hogy a betörések miatt ide van állítva éjjelre egy őr, aki elég gyakran cirkál a kolik között, nem biztos, hogy jó ötlet lenne:D

Ja, egyébként a németről annyit, hogy bejött az amire gondoltam, hogy jót tett az otthoni egy hét, mert leüllepedtek a dolgok:) Az első pár hétben ugyanis azért elég elkeserítő volt, hogy alig értettem valamit. De tényleg igaz lehet, hogy túl sok volt egyszerre, és most , hogy otthon azért pihent kicsit az agyam német ügyileg:D, most hogy visszajöttem, 70-80 %-ban mindent értek az előadásokon, és ez olyan jó:)

Na mostanra ennyit, de tudjátok, jelentkezem majd még:)

Puszi

ui.: Lefoglaltuk a London jegyeket:D 16-an megyünk!!:)

A szobám kidíszítve:)

Kaptam még néhány képet a magyar partyról:)

Vége a bulinak...:) Ezt a koli ábrázolására raktam egyébként be:)



Ezt meg annak ábrázolására, hogy milyen jól funkcionál a wc papír nálunk 'Sylvia'-ként:)



Az újonnan szerzett kanapék:D Eduardo (jobbra fehérben) lábán meg az új cipő:D










s




Balról: Ada (lengyel), Manuel (Peru)




Halihó!:)

Kaptam még pár képet, úgyhogy felpakolom:) Ma nem sok minden érdeke történt, pihenős nap volt, Misivel sétáltunk az erdőben, ennyi:)

Még a múltkor elfelejtettem elmesélni, hogy a fiúk szereztek a toronyból (másik koli) két kanapét, illetve Eduardo egy cipőt:D Szegények idecipelték egészen a toronyból, ami azért nem itt van.. Erről is csatolok képeket:)

Holnap újra beindul az élet:)

Pusszantás:)

Fc Köln - Hoffenheim 0:4

A banda:) Balról: Juan (spanyol), Ruben (spanyol), Petyó, Sergio (spanyol), Misi, Eduardo (brazil), Dominika (lengyel)



Másfajta banda:) Gustavo (Costa Rica), Dominika, Gaspar (észt) Sergio (spanyol), Juan, Eduardo



Gasparral:)

Délután bejött hozzám Misi, hogy nem lógunk-e be az utolsó 15 percre a focimeccsen:) Hát mondom dehogynem:) Elhívtuk Dominikát is, illetve először még benéztünk egy tornász versenyre, amit itt rendeztek az egyik tornatermünkben. Aztán átmentünk a stadionhoz, ami ugye szintén 5 percre van tőlünk. Még nem nyitották ki a kapukat, szóval nem tudtunk bemenni, de amíg várakoztunk, szépen összegyűlt a csapatunk, mert jöttek a spanyolok is, costa-rica, meg Petyóék is:D Csóró Erasmusosok belógnak az uccsó 15 percre:P

Többet most nem is írok, csatolok pár képet:)

Pussz

Magyar-lengyel-szlovák este

Így néztünk ki az elején:)




Krisztoffal (lengyel)


Magyaros vendégszeretet:)



Julis barátnémmal Szlovákiából:) Szegény, tegnap teljesen beparázott, hogy mi van, ha hozzá is beugranak a betörők. Most egy hétig egyedül van a szobájában, mert Marina hazautazott Barcelonába..



Balról szlovák, jobbról spanyol barátságot építek:)



Petyóval:) Ja, megjegyezte, hogy az összes kaja közül, az én palacsintám a legjobb:P



Gustavonak (Costa-Rica) ízlett a kolbász:)



Pálinkázunk:)



Balról Gaspar (észt), Gustavo, lent pedig egy lány, aki ukrán, de tud magyarul is (nem kárpátaljai). Kicsit egyébként ki voltunk rá akadva, meg még két másik srácra. A két srácot még láttuk az első héten, de azóta semmilyen közös programban nem vettek részt. Erre most, mikor kajáról van szó, rögtön idetolták magukat (meg velük jött ez a lány is), és félóra után el is mentek... Na mindegy.



Petyó (mint mindig) nyomja a showdert:)



A spanyol Rubennel pálinkát kóstolunk, mellettünk Tom Ausztráliából.



Ryo ilyen palacsintát csinált magának: tett bele túró-rudit, tejszínhabot és lekvárt:D Nyelte, mint kacsa a nokedlit:D






Maurice, Manuel (Peru) és Orsi:)





Na halihó!

Tegnap véghezvittük a magyar-lengyel-szlovák estét, ami nagyon-nagyon jól sikerült:) Mindenkinek nagyon ízlett minden, az erős pistából is fogyott rendesen:)

Sokat nem is tudok mesélni róla, inkább nézzétek meg a képeket, meg a videókat:)

A menüt azért leírom:

magyar részről: kolbász, Pick szalámi kenyérrel, túró-rudi és palacsinta

lengyel részről: palacsinta szerű tenyérnyi lepényszerű vmi, amiben alma van, máglyarakás szerű valami (rizs, rajta alma azon meg tejszínhab).

szlovák részről: krumplis pogácsa, nudli


A mai napot azt hiszem a kerjognak szentelem...

Pusszantás:)

Most csak felrakok pár videót a mai palacsintasütésről:) A videón úgy látszik, mintha fekete foltok lennének a palacsintát, de ez élőben nem így van, mert csak barna volt:)

Pusszantás

Rövidujjú póló, vízilabda óra:)

A mai napot azzal kezdtem, hogy elmentem kinyomtatni az óratervet a Mozgás a vízben órára 20 példányban, ami 5 €-ba fájt, de hát ez van:)

Az uszodában találkoztam Corinne-nal, a tanárral (egy fiatal csajszi egyébként), akivel összegyűjtöttük a szükséges eszközöket az órához. A németekről egyébként csak annyit, hogy abban a medencében, ahol az órát tartottuk, volt egy kapu, de az nekik nem volt jó, mert hogy nincs rajta háló. Ezért átmentünk a nagy medencéhez és a rendes vízilabda kaput cipeltük át:D Na mindegy...:)

A tanár mondta, hogy majd ott lesz mellettem, és segít. Erre tényleg szükség is volt, mert két feladat között nem tudtam elrohanni odacipelni a labdákat stb, mert akkor addig a többieknek a vízben kellett volna várakozni, és mivel elég hideg a víz, ez nem túl kellemes... Rendes volt nagyon a tanár is, és pár lány is, akik most nem úsztak, és mindig segítettek nekem:) Az elején féltem picit, de aztán belelendültem:) Tök jól együttműködtek amúgy a többiek is, nem értetlenkedtek, segítettek, ha vmit nem jól mondtam, igyekeztek minél hamarabb felfogni a dolgokat:)

A végén összeültünk, hogy összegezzük az órát. Előtte még mikor az eszközöket vittük vissza, Corinne megveregette a vállam, hogy ügyes voltam:) Jólesett, mert egyrészt én nem éreztem olyan jónak, másrészt ő nem az a nagyon dicsérgetős fajta. Utána leültünk, és Corinne megkérdezte a többieket, hogy hogy tetszett az óra. Mindenki bőszen helyeselt, hogy jó volt:) Egy lány pedig megjegyezte, hogy bár ő csak kintről nézte a dolgot, mert nem úszott, de hogy az feltűnt neki, hogy mindig minden feladat előtt összehívtam a bandát, és guggolva magyaráztam el nekik a dolgot, és hogy ez milyen jó volt. Erre a tanár is mondta, hogy igen, ezt nagyon jól csináltam, és hogy ezt a többiek is jegyezzék meg a következő órákra:) Aztán kaptam egy tapsot, és mindenki mehetett a dolgára:)

Délután bementem (egy szál pólóban és egy kardigánban:D) a városba, hogy vegyek egy telefont, szóval most már nekem is van német számom:) (00-49-176-686-4276)

Eleinte nem akartam venni, de most is volt pl. ez a szitu, hogy Rahel megbetegedett, s nem tudott elérni, hogy mi legyen majd az óratartással, s arra gondoltam, hogy ilyen esetekre beruházok egy telefonra. MediaMarkt-ban 10 €-t fizettem a telóért, és egy nagyon kis pofás Nokia (színes kijelző, rádió stb...), ráadásul így van még egy töltőm, meg kaptam hozzá egy fülhallgatót is, ami nálam ugye eléggé fogyóeszköz:) A feltöltés amúgy 15 € volt rá.

Jaj, majd elfelejtettem:D Annyira vicces, hogy a menő Schildergasse (kölni Váci utca) tele van lámákkal meg lovakkal:D Sőt, itt a közelben lévő Rewe bolt előtt is van:D Egy bácsi áll mellette, és fényképezkedni lehet az állattal:D Nyáron még ok lenne, de így november végén:D Nagyon vicces:D

Telefonozás után elmentem még a Lidl-be, hogy beszerezzem a holnapi magyar-lengyel-szlovák estéhez szükséges alapanyagokat:)

A mai nap feladata még, hogy lefoglalom a londoni repjegyeket januárra:D Igen, jól olvastátok!:) Megláttam, hogy a ryanair-nél 2 €-ért meg lehet járni Londont oda-vissza (mindennel együtt). Dobtam egy mailt a bandának, hogy ez a szitu, és kb 10-en rákattantak:D Szóval január 14-én csütörtökön este megyünk Londonba, találunk egy olcsó hostelt (mivel 10-en vagyunk, és általában az ilyen 10 ágyas szobák az olcsók, nem lesz drága ez se), pénteken várost nézünk, este meg bulizunk vhol hajnalig, és aznapra már nem fizetünk hostelt, mert kb 5-re kell kiérni a reptérre, szal nem nagyon érné meg lefeküdni, s még fizetni is érte.

Andinak!:) Naná, hogy dolgozott bennem a "vízilabdában mi vagyunk a királyok" érzés az óra alatt, meg egyébként is:) Az aláírásgyűjtést én se értettem teljesen, hogy mire kell. A szitu egyébként annyi, hogy míg otthon voltam (mármint Magyarországon), elvittek 7 laptopot és 3 mobilt a három koliból... A földszinti szobákban ugyanis bukóra szoktuk hagyni az ablakot, mert nagyon bebüdösödik a szoba, nem szellőzik rendesen. A betörők meg szépen bemásztak rajta, amíg pl. Misiék fent dvd-ztek Sam-nél... És ami durva, hogy ez megtörtént csütörtökön, aztán szombaton majd hétfőn... A németek se tudják, hogy mit csináljanak. Kint volt állítólag sajtó is, de sok hasznát nem látom a dolognak. Ja, meg annyi még, hogy ki van írva mindenütt, hogy zárjuk az ablakokat, ha nem vagyunk a szobában, ill. van egy szám, amit hívni lehet, ha vmi. gyanúsat lát az ember, és akkor 2 percen belül itt van egy biztonságis ember...

Julissal, a szlovák lánnyal beszéltem egyébként pont tegnap, és ő mondta, hogy délelőtt látott egy kisebbségi srácot és egy másik embert, akik nézegették az ablakokat a koliknál fényes nappal... Azt mondjuk nem értem, hogy a Julis is miért nem szólt akkor rögtön vkinek, na de mindegy.

Na most elköszönök:)

Pusszantás

Újra Kölnben:)

Kidekoráltam a szobát:)



Kiplakátoltam a falat végre:)



Ezek még a november 5-i SpoHo party képei:) (Picasaval a vörösszemnél sikerült valahogy odavarázsolni a fejemre azt a kék foltot...:))









Tegnap szerencsésen megérkeztem:) A villamosnál egész kis delegáció várt rám: Dominica, Sam és Misi:) Sam vitte a csomagomat, és el nem tudta képzelni, hogy mi lehet ilyen nehéz a bőröndben:D

Gyorsan elmondták, hogy mindig zárjam innentől az ablakot a betörések miatt, illetve hogy az A-ban buli van, mert a cseh Davidnak szülinapja van. Ledobtam gyorsan a cuccaimat, és robogtunk az A-ba. A konyhában már jó volt a hangulat, köszönhetően Misi törköly pálinkájának...:P

Mindenki tök aranyosan üdvözölt, érdeklődtek, hogy ugye megcsináltam a vizsgáimat:) Féltem picit, hogy egy hét kiesés meglátszik majd, de nyoma sincs ennek:)

Ma reggel gerincbajos órára mentem, ahol Petyóval megint kipingáltuk a füzetemet. Rajzolt bele, meg írt, meg én is:D Ja, mondtam neki, hogy ittam hétfőn Becherovka-t, és közölte, hogy az nagyon sz*r:D Mondtam neki, hogy nekem se a kedvencem, de ha baj van a gyomorral, akkor megoldja:) Erre viszont bőszen helyeselt:)

Délben találkoztam volna Rahel-lel, hogy megbeszéljük a holnapi vízilabda óra teendőit. Be is mentem a könyvtárba, nézek körül, nem látom. Mire megszólít egy srác: "Zita?". Meglepődtem, de rögtön vágtam , hogy miről lehet szó:) Rahel küldte oda, hogy megmondja, lebetegedett, és nem tud holnap velem órát tartani... Hurrá... Írt egy mailt a tanárnak, aki aztán írt nekem, hogy meg tudom-e csinálni egyedül... Hát persze... Nem nagy ördöngősség egyébként (huh, ezt a szót se írtam még le soha:D), de azért németül, meg egyedül, ráadásul egy csomó feladat van, amit azért el kell magyarázni... Na mindegy, megbírkózunk vele:) Nem mondhattam, hogy nem bírom megcsinálni egyedül...

Dominicaval megbeszéltük, hogy hogy is legyen a pénteki kelet-európai vacsora party:) Jaj, erről jut eszembe:D Az előbb bekopogott Ariel, a kolifőnök, hogy aláírást gyűjtenek a betörések miatt. Meglátta a kezemben a túró-rudit, erre megszólal: "ááá, túró-rudi?!?!" :D Gyorsan adtam neki egyet, mire ő letérdelt, annyira köszönte:D Már tök rég nem evett, pedig, hogy ő mennyire szereti:D (Egy ideig magyar barátnője volt:)

Ma ez ilyen rövid bejegyzés lett, de csatolok még képeket, és ahhoz is írok kommenteket:)

Pusszantás!:)

Berlin és miegymás:)

Niki és Zsorzsika a Szimplában:)



Legóból épített zsiráf:)



Reichstag előtt



Petyó kedvéért:D


Brandenburgi kapu



Magyar nagykövetség, ami közvetlenül a brandenburgi kapu mellett van, nagyon szép helyen!:)




Humboldt egyetem: jogi kar:) Sajna éppen felújították az épületet, szóval sokat nem lehetett belőle látni.



Öreg barátnémmal:)



Azt teszteltük, hogy kié a nagyobb...:D



Fóka:)



Kiállítás a falról az Alexanderplatzon. Ebben a történetben persze nekünk is jutott hely.



Nikivel pózolunk:)



Tele van ilyen rajzokkal a fal, sok magyar is van köztük.



Szandra szavaival élve: "ennél jobb pasit nem találtam Berlinben:D"



Hülyülünk:)



Na, ezekkel a Trabikkal 30 €-ért (!!) óránként lehet kocsikázni, és érezni a 80-as évek hangulatot... Ott állnak a fal mellett ,és a turisták mehetnek vele...Nyári munkának elvállalnám:D Nekem egyébként egy kicsit groteszk...



Áginak és Szandrának:D



Niki és Zsorzsika:)



Falnál



Nikivel Spree folyónál, és a falnál

Azt hiszem rekordot döntötttem: ilyen sok időt eddig még nem hagytam ki blogírás nélkül:)

Akkor kezdjük a csütörtökkel, amikor megint úszás volt, aztán mozgás a vízben. Itt ugye Petyóval vagyok együtt, szóval ez az óra mindig nagyon vicces:D Az óra végén volt egy ilyen levezetésül párba kellett állni, egyikőnk lebegett, a másik meg tolta. Petyó meg is kérdezte, hogy na hova toljon, Magyarországra?:) Azt persze mondanom se kell, hogy mikor én kérdeztem meg ugyanezt tőle, a válasz annyi volt, hogy "a szaunába légyszi:D". Tény, hogy marha hideg van a vízben ahhoz, hogy vízi játékokat játsszunk, meg aerobikozzunk stb... Ráadásul mély is a víz. No, de ez van:)

Sponsoring és reklám a sportban órán végre került mellém egy csajszi a kiselőadásnál, szal nem kell egyedül megtartanom majd januárban:)

Este SpoHo partyra mentünk, ami őszintén megvallva a nagy beharangozásokhoz képest semmi extrát nem nyújtott... Egy átlagos buli volt, de azt megállapítottuk, hogy a StundentenClub-os bulik sokkal jobbak:)

Na a péntekről annyit, hogy arra keltem, hogy megy az ágyam, és a falak is rengenek... (Ezt úgy 9 évvel ezelőtt a "másik Zita" is elsütötte, mikor hajókirándulás után lefeküdtünk, és közölte: "megy az ágyam:D"). Az egyetlen bibi az volt, hogy ez a mostani érzés nem a hullámzáshoz hasonlított, hanem mintha a fejembe fúrnának... A jó diák péntek délelőtt hevesen alszik, mert csütörtök este buli volt, szóval nagyon nem értettük, hogy ezt miért ekkor kell csinálni... Annyi történt egyébként, hogy egyrészt ezek a kinti gépek csináltak valamit, és attól zengett/rengett a ház, másrészt pedig felfúrtak a folyosóra egy ilyen nyomogatós szappanszerűséget, amiről kiderült, hogy fertőtlenítő. Szóval influenza elkerülése végett jó, ha mindenki gyakran nyomogatja, és fertőtleníti a kezét... Nincs is ezzel baj, de miért péntek reggel?!:D

Délután elindultam Berlinbe:) Féltem picit, hogy mennyire lesz bonyolult eljutni Weeze-be, a reptérre, de most már nyugodtan kimondhatom: egyszerű:) Amin pedig méginkább meglepődtem, hogy tök ingyen van a dolog. Azt tudtam, hogy a vonaton ingyen mehetek majd, mert "regional bahn", és arra érvényes a diákigazolvány (olyan közhelyeket már nem lövök el, hogy nálunk otthon a "regional vonat" az a piroska, itt meg az emeletes vonat:D). Azon viszont meglepődtem, mikor kiderült, hogy a reptéri buszra se kell fizetni, mert oda is jó a diákigazolvány.

Az út egyébként 1 óra 45 perc, két vonat, plusz egy reptéri busz, de tényleg egyszerű, mert még neten ki tudja nézni az ember, hogy melyik vágányról indul a másik vonat, szóval könnyen lehet átszállni. A Weeze reptér egyébként nagyon pici:)

Egy 50 perces röpülés után meg is érkeztem Berlinbe, ahol Niki és Georges már várt rám:) Nikivel gyorsan megbeszéltük, hogy "ezer éve" nem láttuk egymást, aztán felpattantunk az S-Bahn-ra.:)

Hazafelé elég éhes voltam már, mert már rég volt az ebéd, úgyhogy megálltunk egy kebabosnál. Természetesen a csávó megint azt kérdezte: "spanyol vagy?" :D Megint elmagyaráztam, hogy nem:) Értem én, hogy nagy átlagban el lehet találni a barna haj/szem alapján, na de ...:)

Nikivel este még felemlegettünk pár jó kis gimis sztorit:D, aztán nyugovóra tértünk:)

Reggel aztán nekivágtunk a városnak. Először a fal leghosszabb megmaradt szakaszához mentünk, aztán Alexanderplatz, majd séta, Brandenburgi kapu és Reichstag. Az egyetlen dolog, ami picit kellemetlen volt, hogy a 20 éves falleomlás miatt rengeteg ember volt pl. a brandenburgi kapunál, szó szerint dugó alakult ki alatta az emberek között, amikor át akartunk menni a másik oldalára:D Ja, és még egy dolog: most már elhiszem, hogy Niki megfagyott Berlinben, amikor én még itt vékony kabátban mászkáltam. Naaagyon hideg van Berlinben!!! Visszajöttem Kölnbe, simán nyitott kabátban mászkálhattam, ott meg bizony a sapka is elkélt...:)

Este már jó fáradtak voltunk, úgyhogy Niki javaslatára megkerestük a "berlini Szimplát". Apuéknak: ez egy ilyen kávézó szerűség, magyar stílusban, és ugyanez a hely Pesten is van. www.szimpla.hu

Vicces volt, amikor háttérzenének Kispál szólt, meg ilyen szép kis magyar terítő díszelgett az asztalon, na és persze a pincérről is kiderült, hogy tud magyarul:)

Este visszamentünk a koliba, és gyors vacsora után én le is feküdtem aludni, mert másnap 5-kor keltem, hogy kiérjek a repülőhöz... 8-kor el is startoltunk Berlinből, és 9-re már Weeze-ben voltam. Busz, két vonat, és 11-re már Kölnben voltam, ahova nagyon jó érzés volt megérkezni:) A kezdeti ellenszenv ellenére (München után:P) nagyon megkedveltem ezt a helyet, és tényleg már otthonának érzi az ember:) Ráadásul az is olyan jó, hogy Berlinnel ellentétben mi 20 perc alatt bent vagyunk a belvárosban (egy villamossal):)

Gyors látogatás volt Berlin, de minden fontos helyet megnéztünk, szóval szuper volt minden:) Az viszont tényleg igaz, hogy nem hasonlítható a többi német városhoz. Teljesen más, és én nem gondoltam volna, hogy ennyire lehet még érezni a "keleti" stílust.

Vasárnap délután kicsit összerendeződtem itthon, meg tanultam picit, aztán Dominicával meg Krisztoffal (lengyelek), meg Misivel elsétáltunk a közeli két kis tóhoz, mert persze az idő nagyon szép volt:)

Utána találkoztam a többiekkel, és elmentünk a Lanxess Arénába a Gummersbach - Rhein Neckar Löwen meccsre. Nagy élmény volt!!:) Mondjuk azért annyit meg kell jegyezni, hogy jobb játékra számítottam, és a hangulat se volt olyan húú. Tényleg igaz, hogy egy 10ezres csarnokban nehezen lehet hangulatot csinálni, ha "csak" 4-5 ezer ember van jelen... Az első félidő nem volt valami izgi, de aztán a félidőre elhúzott 5-tel a Löwen, szóval a második félidő már izgalmasabb volt. Szilágyi Viktor vezérletével fel is jött a Gummersbach, és végül döntetlen lett:) Amúgy bírtam a srácot, osztrák állampolgárság ide vagy oda, egy jóízű "b.meg"-et eresztett az egyik hibája után, hogy öröm volt nézni:D Persze néha Petyó is hozzáfűzte a maga véleményét, miszerint : "Szilágyiii micsináász?!":D

Ma (hétfő) délelőtt találkoztam Rahel-lel, hogy megbeszéljük a mozgás a vízben óra dolgait. Nekünk ugye a vízilabda a témánk. Négy feladatnak meg kellett csinálnom a tervét (mi a célja, szervezés, leírás stb...), hát nem lett valami tökéletes, de végül Rahel-lel közösen (tehát ő írta, mondta, én meg bólogattam:D) megcsináltuk:)

Délelőtt még elszaladtam Lidl-be, aztán projektmanagement a gyakorlatban, sportmenedzsment, sportpszichológia és végül sportjog.

Este az Asta (ez egy ilyen német diákokból szerveződött közösség a külföldi diákok megsegítésére) szervezett nekünk egy "Köln est"-et. Bemelegítésként játszottunk, aztán megnéztünk egy kis bemutatót Kölnről, majd "Bratwurstot" ettünk krumplipürével, amibe almát is kevertek.

A német szokásokhoz híven komoly statisztikákat mutattak nekünk Kölnről, hogypl. hány lakosa van, abból hány lány/fiú, milyen nemzetiségűek, vallás stb... Volt egy nagyon vicces adat, miszerint minden 10. fiú homokos... Petyó barátunk nem hagyhatta ki, hogy gyorsan utána számoljon a szobában: szegény lengyel Krisztof volt a 10.:D Jó volt egyébként nagyon ez az este is:)

Na most befejezem, és még pp-zek picit...

Holnap irány Magyarország!!!!!:):):)

Egy hétig nem jelentkezem, de helyette találkozunk, sokkal jobb,nem?!:D

Csütörtök 6 óra Vaskapu!!!:)

Pusszantás!:)