Hoki, Tom, angyalkák: ebből hogy lesz mese..:)

Halihó!:)

Robi! Megint sziporkáztál:D Ezt, hogy a kenguruk bokszolnak, Sam-ék is mindig megjegyzik, mikor szóba jönnek ezek a kedves állatok, és olyan ijedt fejjel mondják mindig, hogy nehogy azt higgyem, hogy ők olyan aranyosak, mert hogy bebokszolnak egyet, ha nem figyelsz oda:D Mielőtt kifejteném Mocsai és Ilyés játékát, szeretnék még pár szót említeni másik ausztrál barátunkról, Tomról. (Akitől egyébként úgy bűzlött a szobám a múltkor, mikor lejött megkérdezni valamit, hogy ihhaj... Ráadásul ezek azok a napok voltak, amikor nem éppen mertünk ablakot nyitni a betörők miatt... Na, el tudjátok képzelni...:D Ő egyébként mióta itt vagyunk, még egyszer sem takarított a szobájában, és a mosodában se láttam ruhákkal... Sam közölte, hogy ő, ha odaér Tom szobájához a folyosón, mindig szaporábban veszi a lépteket:D:D)

Mocsaiól: Mocsai jól játszott, nem kezdett, de a 2-3. percben beküldték irányítani (végig irányítót játszott egyébként:)), lőtt egy gólt, aztán leültették, és talán csak az utolsó pár percre küldték vissza, nem is értettem igazából. A második félidőt már végigtámadta, és azt hiszem lőtt vagy 5-6 gólt, szóval ügyes volt:)

Ilyésről: első félidőben csak védekezett, második félidőben pár percre felküldték támadni bal2-be. Ha jól emlékszem két gólt lőtt, mindkettőt lerohanásból. A végén 9 góllal nyert a Lemgo, hozták a papírformát, de mégis izgalmas meccs volt.

Na, szóval ma jöttünk hazafelé: Petyó, Sergio, Dominika, Tom és én... Petyónál volt egy szlovák zászló, mert két szlovák is játszik a kölni hoki csapatban. Erről most elég ennyit, majd később kiderül, hogy miért volt fontos megemlíteni. Ahogy zötyögtünk hazafelé a villamoson, hülye Petyó elkezdte szivatni Tomot, hogy tulajdonképpen hol is van az Ausztrália?! Kína mellett, vagy most hogy van ez? És ez a süket Tom nem vágta, hogy csak szivatják, és elmagyarázta, hogy hol is van Ausztrália.

Erre közölte vele Petyó, hogy "azt tudtad, hogy Szlovákia áll a legjobb helyen a világban a gazdasági mutatókat tekintve?!" Mire Tom: "Ohh, tényleg?! Nem is tudtam..." Na ilyen hasonló szivatások mentek, és a durva az volt, hogy már mindenki röhögött, hogy ennyire hülye nem lehet ez a Tom, de Petyó csak folytatta a maga komoly stílusában az ökörködést:D A végső döfés az volt, amikor (és itt jön a zászló) Petyó közölte Tom-mal, hogy az a zászló, ami az ő hátán van, az Madagaszkár zászlaja. Ez a süket meg elhitte, mert mikor rá 10 percre azt mondta Petyó, hogy "na Tom, ha megmondod, hogy milyen zászló van a hátamon, elárulom, hogy hol van Ausztrália". Erre Tom: "hát tudom, ez Madagaszkár zászlaja" Na itt már fetrengtünk Dominikával, hogy ennyire hülye nem lehet:D:D

Tomról egyébként még annyit, hogy nagyon idegesítő tud lenni, amikor mindenre megjegyzést tesz, hogy ők ezt ott Ausztráliában hogy csinálják... Félreértés ne essék, az engem tök érdekel, hogy ők hogyan élnek ott a messzeségben, és szívesen beszélgetek erről (pl. tök sajnálom, hogy a japán srác nem tud semmilyen nyelven, mert így nem tud mesélni Japánról), de attól a falat kaparom, amikor este felmegyek a konyhába egy tál grapefruit héjjal, és megkérdezi tőlem ilyen "hülyének nézlek" stílusban: " Grapefruitot ettél ilyenkor?! Mi ausztrálok csak reggel eszünk grapefruitot..." A másik, amikor szó szerint lefikázta nézéssel és szavakkal is, hogy a lengyelek hogy tudják megenni a rizst édesen, almával és tejszínhabbal (szóval ilyen máglyarakás módjára), mert hogy ők csak akkor esznek rizst, ha barbecue party van... Na mindegy, szóval ilyen dolgok történnek Tom-mal:)

Na akkor menjünk szép sorjában, hogy mik történtek vasárnap óta:) Hétfőn reggel a "maratoni" 3 órás létesítmény-üzemeltetés órával kezdtem reggel 8-tól... Ilyen korán kelni azért itt elég fura:D (Dominikán röhögtünk nagyon, mert neki is csak később vannak órái, viszont ma kivételesen 8-ra kellett mennie, és amikor felkelt, s látta, hogy még sötét van, teljesen abban a hitben volt, hogy még tuti csak éjjel van, és le is csekkolta az óráját, ami sajnos fél8-at mutaott:D)

Három kiselőadást hallgattunk meg, amik a következőkről szóltak: legendás sportlétesítmények/stadionok, a létesítmények kihasználása az olimpiák után, a harmadik téma pedig az volt, hogy a mindennapos épületeket (pl. egy lépcsőházat) hogy lehet kihasználni sporttevékenységre.

Az első előadásban az tetszett, amikor a müncheni olimpiaparkot mutatták be:) Jó érzés volt látni, meg tudni, hogy két hónapja én is ott sétálgattam:)

Ez a szokásos épületek kihasználása tök érdekes volt:) Létezik itt Németországban valami külön klub, vagy szervezet, aki ezzel foglalkozik. Legjobb példának persze a kelet-német épületeket hozták, amik nyugat és kelet egyesülése után eléggé kiürültek, mert hogy sokan költöztek nyugatra. Az üresen maradt házakat meg arra használták ki, hogy pl. a lépcsőházban bmx versenyt rendeztek, a falon meg másztak, meg vmi. frizbi versenyt is csináltak a tetőről. Érdekes a téma:) Itt Kölnben is van pl. egy fal annál a hídnál, amit minden fényképen ábrázolnak, ha Kölnről van szó, és ott szoktak mászni az emberek.

Létesítményüzemeltetés után jött a projektmenedzsment a gyakorlatban, ami nem volt izgi, mint ahogy a sportmenedzsment se. Nem gondoltam volna, de ez a legunalmasabb óra... Alig értünk belőle valamit (a cseh Dáviddal együtt vagyok rajta), mert a bácsi nem beszél vmi. szépen, és valahogy a témakörök se vmi. izgisek.

Sportmenedzsment után elmentem a Lidl-be vásárolni, és azt hiszem most döntöttem el véglegesen, hogy nagy bevásárlást csakis ott fogok véghezvinni, és a Rewe-be csak kenyérért megyek. Múlt héten ugye nem volt időm elmenni mindkét boltba, viszont kenyér meg kellett, szóval Reweben intéztem el a nagy bevásárlást, és fizettem 32 €-t. Na most kb. ugyanekkora bevásárlást rendeztem a Lidl-ben, és fizettem 20 €-t... Nem mindegy:)

Délután volt még egy sportjog órám, ami viszont tetszett nagyon:) Még mindig a dopping volt a téma, illetve az Unió és a sport.

Este mentünk Julissal a szokásos kézilabdára, de tartok tőle, hogy ez volt az utolsó alkalom... Vagyunk vagy negyvenen, csinálunk 4 csapatot, ami azt jelenti, hogy mindenki 3 meccset játszik (3x10 perc), de egy csapaton belül is több ember van, mint 7, szal kb 3-4 percet tudsz játszani egy meccsen... Semmi értelme, ráadásul Julissal is folyton egymásra tekintgetünk, hogy láttad, már megint milyen hülyén játszanak?! Csak a durrogtatás, és a föl-alá rohangálás... Ennek így semmi értelme. Állítólag jövő héten már úgy lesznek ezek az "edzések", hogy két csoportra leszünk osztva, és lesz egy 18-20ig meg egy 20-22ig. Hát majd meglátjuk...

Holnap viszont megyünk Julissal rendes edzésre:) Ő jár kézilabda specializációra (sajna én nem tudtam felvenni, mert ütközik olyan tárgyak időpontjával, amit a TF miatt fel kellett vennem), és ott egy lány kérdezte meg, hogy nincs-e kedve lejárni az ő edzéseikre. Egy másik városban, kedden és szerdán vannak edzéseik, de vinne kocsival. Julis rögtön megkérdezte, hogy jöhetnék-e én is:) Mondta a csaj, hogy megkérdezi majd, de egyelőre nem látja akadályát.

Ma (kedd) délelőtt megcsináltam az edzéselmélet házi dogámat a TF-re, aztán átnéztem még a marketing előadás dolgait, majd mentem jogi alapismeretek előadásra. Marketingen egy sráccal és egy lánnyal tartottam együtt előadást. Nekem az E-Service-ből kellett (Google, E-bay stb...) felkészülnöm. Nem volt rossz, mert meg is dicsért pl. Eva, hogy jól csináltam, de én akkor is mindig tök hülyén érzem magam ezeknél az előadásoknál, mert ugye én csinálok magamnak egy papírt, amin le van írva (rendes egész mondatokban), hogy mit kell elmondanom, s bár nem olvasom, hanem előadom, de azért mégsem ugyanaz, ahogy a németek csinálják, mert ők ugye fejből nyomják. Mondjuk most kivételesen egész sokat mondtam én is papír nélkül, mert pl. volt egy olyan fólia, amin egy táblázat volt, amit saját szavaimmal is el tudtam mondani németül:) Az a lényeg, hogy túl vagyunk rajta, és elvileg ezek alapján kapok majd jegyet félév végén, szóval nem kell külön házi dolgozatot írnom.

Marketing után elmentem futni, hogy kieresszem a gőzt, meg hogy bömböljön a magyar zene a fejemben a sok németezés után:))

Futás után fél órám volt, hogy összekészüljék (hajmosás, hajszárítás, csizma kipucolással együtt:)), mert 5-től már órám volt, utána viszont egyből mentünk hoki meccsre, onnan meg buli volt tervben. (Hogy miért csak tervben, arról majd később:D) Nosztalgikus érzés volt ez a 25-30 perc alatt készüljünk el mindennel együtt: mint anno a pénteki edzés után puccba vágni magam az esti bulihoz:)

5-re mentünk órára Misivel, aztán fél7-kor találkoztunk a bandával, és mentünk a Lanxess Arénába hoki meccsre. Köln játszott a Hannover ellen. Még az első héten kaptunk rá ingyen jegyeket az Auslandsamt-tól, s naná, hogy így elmentünk rá. A jegyünk egyébként vhova. nagyon föl szólt, de a második harmadot már egy lentebbi szektorból néztünk, mert persze, hogy belógtunk, és érdekes módon senki nem szólt, pedig később kiderült, hogy ez a szektor kizárólag a klub vendégei számára van fenntartva:D

Petyó, mint már mondtam, ezerrel készült a szlovák zászlóval, mert a Kölnben két szlovák is játszik. Az egyik neve Bartek Martin, hát nem tom, de ez a Bartek nektek nem hangzik kissé magyarosan?!:D Nem akartam Petyónak beszólni, mert tényleg tök felesleges, meg egyébként is jóban vagyunk, nem kell ilyen hülyeséggel elrontani, meg talán mi itt elkezdhetjük építeni a szlovák magyar barátságot, vagy legalábbis egy értelmesebb kapcsolatot a két nemzet között...

Szlovák gyerek ide vagy oda, szégyellhetem magam, mert a meccs végén Petyó hívta fel a figyelmemet, hogy a Hannoverben magyar volt a kapus... Mondom ki?!?! Mire mondja: "vmi. Super". Igen, pontosan...kirakhatjátok rám az L, mint looooser feliratot... Képes voltam úúgy végignézni egy hokimeccset, hogy nem vettem észre, hogy az ellenfél kapujában maga Szuper Levente áll... Ennyire hülye nem lehetek...

A meccsről egyébként annyit, hogy az első harmadban bepakolt a Köln 4 gólt a Hannover hálójába, majd jött egy unalmas második harmad 5-1-es eredménnyel, s utána megelégedetten dőltünk hátra, hogy ezek legalább nyernek (nem úgy, mint a focisták). Na valószínűleg ugyanígy hátradőltek a kölni játékosok is, mert a harmadik negyed 15. percében már 5:4 volt az állás, majd két perccel a vége előtt kiegyenlített a Hannover:D Jött a hosszabbítás, amit találjatok ki nyert... Naná, hogy a Hannover:D:D 5:1-es hátrányból...

Hokimeccs után elindultunk, hogy akkor irány az Erasmus buli... Erről viszont kiderült, hogy csak kéthetente van, és most pont azt a hetet fogtuk ki, amikor sima "diák buli" van, tehát ilyen tizenéves gyerekek álltak sorban a kapunál, ráadásul egy nagyon nagyon hosszú sorban... Petyó meg Tom rögtön eldöntötte, hogy akkor ők hazamennek. Mi a többiekkel tanakodtunk még egy picit, de mivel az ilyen hétvégén kívüli bulikkal az a baj, hogy nincsen semmi éjszakai tömegközlekedés (tehát plusz költség), és nem is tudtuk igazából, hogy akkor mégis hova tudnánk menni még bulizni, úgyhogy Dominikával meg Sergioval eldöntöttük, hogy akkor mi is inkább hazamegyünk. A villamos megállónál aztán összetalálkoztunk még Petyóval meg Tom-mal, szóval vicces volt a hazaút:)

A koliban felmentünk még Sergioval meg Dominikával a konyhába, eszegettünk meg dumálgattunk, illetve röhögtünk:D Kérdeztem ugyanis tőlük, hogy ugyan hallották-e reggel azt az iszonyatos zajt, ami kintről jött, és olyan volt, mintha a fejem mellett fúrnának a földbe, és még a falak is rengtek... Mondta Dominika, hogy ez valószínűleg az lehetett, amit ő tegnap hallott ,mert tegnap még a munkások az ő ablaka alatt jártak, s mára jutottak hozzám... Erre Sergio benyögte, hogy akkora zajt csaptak ezek a munkások a gépekkel, hogy nála leesett néhány dolog a polcáról:D:D Erre Dominika rákontrázott, hogy Basa (a másik lengyel lány a másik koliból) is mesélte, hogy neki is lepotyogtak a díszangyalai a felső polcról, és hogy úgy sajnálja, hogy pont az angyalkák:D Mondtam Dominikának, ne aggódjon, otthon nálunk a polcon akad "néhány angyalka"...:D:D Majd hozok:D

Na mára ennyit:)

Pusszantás!:)


Ui.: Jövő héten lesz a külföldieknek itt egy karácsonyi buli, ahol szívesen veszik, ha előadunk vmit. a saját hazánkból...Várom az ötleteket, mert eddig nekünk még semmi nem jutott az eszünkbe:D Annyit tudok, hogy pl. a costa-ricai srác salsa-t fog táncolni.

Lemgo meccs:)

Dormagen - Lemgo meccs:)




Dormagen- Lemgo meccsen:) A zenére érdemes figyelni:D Ezt ugyanis diszkóban is simán be szokták rakni:D

http://www.youtube.com/watch?v=R-_xXfjB3AM -->ha meg szeretnétek hallgatni:):):)



Halihó mindenki!:)

Akkor kezdem a péntek reggellel:) Mivel csütörtökön picit későn feküdtünk le Sam oroszlánfóka sztorijai miatt, ill. naná, hogy még lefekvés előtt megnéztem egy Szomszédok részt, reggel igencsak nehezen ment a felkelés. Márpedig muszáj volt, mert 9-től vizsgajelentkezés volt... A dolgot úgy kell elképzelnetek, hogy csörgött az óra, oldalamra fordultam, a földön lévő laptopot felnyitottam, és félálomban, félig nyitott szemekkel, az ágyból fekve, lehajolva frissítettem a neptunt, mert természetesen nem engedett be. Közben Matyi szolgált azzal az örömteli hírrel, hogy ő be tud lépni, s az ő dolgait elintézte már, szal mondjam a kódomat meg a jelszavamat. Megmondtam, aztán pár percre rá már azt a hírt kaptam, hogy felvette nekem oda, ahova akartam a kerjog vizsgát. Félálomban válaszoltam neki egy nagyon hálás köszönetet, ill. közben Áginak is igyekeztem válaszolni, majd úgy gondoltam, hogy becsukom picit a szemem... Ez fél10-kor olyan jól sikerült, hogy fél12-ig elaludtam... Gyönyörű...:)

A nap hátralévő részében kerjogoztam, meg megcsináltam az egyik tf-es házi dogámat, meg elmentem boltba. Boltba menet találkoztam a villamoson egy sráccal, akivel együtt vagyunk kézin szerdánként. Aranyos srác, de eddig még nem sokat beszéltünk, mos viszont egy mondattal belopta magát a szívembe:) Kérdezte ugyanis, hogy akkor én hogy vagyok most itt kint, otthon mit tanulok stb. Elmeséltem neki, hogy jogot és sportmenedzsmentet tanulok, amire ő (és talán eddig az egyetlen azok közül, akik először hallják, hogy mit tanulok), azt válaszolta: "huh, az szuper, akkor belőled sportjogász lesz":) Nem akartam hinni a füleimnek, hogy német, és ilyen jól vág az esze:D Eldumálgattunk még picit, aztán a Rewe-nél mindketten kiszálltunk, ő ment haza, én meg a boltba.

Délután annyi érdekes történt még, hogy Sam úgy gondolta, nagyon vicces lesz , ha lemászik hozzám:D De ezt most nem részletezem, mert úgyis töltöttem már fel videót róla:)


Estére már nagyon készültünk, hogy megyünk végre bulizni, de valahogy mégsem úgy sült el, ahogy eddig szokott. A banda is eléggé szét volt széledve, későn is indultunk el, kevesen is voltunk, és most kivételesen a studentenclub-ban se volt olyan jó a zene. Nem volt rossz, táncikáltunk picit, de az eddigi bulikat meg se közelítette...

Amikor hajnal fél4-kor jöttünk hazafelé, felvetettem a bandának, hogy mi lenne, ha mégsem mennénk el másnap (illetve aznap...:)) Frankfurtba, hanem vmi. tartományon belüli városba mennénk. Tekintve, hogy az ingyen lenne, és nem kéne már 10-kor találkoznunk, ráérnénk később, és akkor ki tudnánk magunkat pihenni. Hosszas tanácskozás után végül eldöntöttük, hogy akkor tényleg nem megyünk Frankfurtba (3 óra lett volna az út), délben találkozunk, és majd meglátjuk, hogy mit csinálunk.

A három lengyellel (Dominika, Krisztof és Ada) meg Julissal (szlovák barátné:)) találkoztunk is délben. Először arra gondoltunk, hogy elmegyünk Münsterbe, de mivel épp el kezdett esni az eső, meg hiába van Münster a tartományon belül, akkor is 2 óra az út oda, így abban maradtunk, hogy elmegyünk itt Kölnben a csokimúzeumba, és megnézzük a karácsonyi vásárt:)

A csokimúzeum jó volt, de kettéváltunk, mert a lengyeleknek mindig mindenütt ezer fényképet kell csinálniuk, és mi Julissal már rég végeztünk, mikor ők még a felénél jártak... Úgyhogy Julissal szóltunk nekik, hogy mi akkor előremegyünk a karácsonyi vásárba, majd talizunk ott.

Ezt a karácsonyi vásárt úgy képzeljétek el, hogy szinte az egész belváros egy nagy karácsonyi vásár:) Rengeteg utcán keresztül csak árusok, kajáldák stb...:) Igazából hangulatos, de valahogy nagy karácsonyi feelinget mégse hoz magával, mert kb 10 fok van, és szombaton pl. pont az eső is esett:) Ettől függetlenül tetszett nagyon:) Jaj, ami egyébként nagyon ari, hogy az Fc Köln stadionjának van négy oszlopa, és az az aventi gyertyákat jelképezi, és egyet mindig meggyújtanak, mármint valahogy világít:)

A mai nap (vasárnap) legnagyobb dobása a Dormagen-Lemgo meccs volt:) 5-en mentünk, Orsi kocsijával (amúgy Ford Focus, csak lépcsős:P). Jött még Kitti, aki tavaly itt volt Erasmus-sal, most meg sportmenedzsmentből csinálja a masterképzést, meg Kati, aki már itt tanul vagy 5 éve, ill. az ő barátja, aki meg azt hiszem spanyol vagy brazil, de mindenképpen vmi latin:)

A meccs nagyon jó volt, sőt megkockáztatom, hogy jobb, mint a múltkori, pedig a Lemgo kb. az 5. Dormagen meg egy kieső helyen álló csapat. Beigazolódott, amit már sokszor mondtunk, hogy más egy 10ezres csarnokban 3ezer ember, mint egy 1-2ezres csarnokban teltház:) Na meg ugye nekünk az volt a nagy élmény, hogy Ilyés meg Mocsai ugye a Lemgoban játszanak:):) Az első félidőben nem tudtuk jó pillanatban meglengetni a zászlót, hogy észrevegyék, de a szünetben kijöttek előbb, és Ilyés pont észrevette, ahogy lengettük, s szólt Mocsainak, aki tök megörült, és integetett ezerrel:) Meccs végén ki is jöttek hozzánk, beszéltünk pár szót. Illetve ez úgy nézett ki, hogy Kittiék maradtak a lelátón, Ilyés Orsival, Mocsai meg velem dumált egy picit. Kérdezte, hogy mi a helyzet Újvárosban, és üdvözletét küldte apunak:)

A hazafelé út egy picit kalandos volt, mert nehezen találtuk a helyes utat, de végül épségben hazaértünk:) Egyébként nagyon fura volt, hogy alig volt kitáblázva, hogy merre is járunk...

Mikor hazajöttem, Misi szólt, hogy menjek én is az A-ba, mert a Viki (az A koli Heimleitere, aki ugye magyar:)) palacsintát csinál. Átvittem én is a sütőt, aztán így három sütővel csináltuk:) Jó volt nagyon, csak kicsit ideges lettem az egyik német csajtól... Egyébként is rettenetesen irritál a csaj, de ma csak fokozta a dolgot. Bevetett minden tipikus hülye német tulajdonságot... Eleve nem volt szimpi, hogy csak úgy odajött, hogy akkor most ő is eszik. Senki nem hívta... Aztán mondta, hogy majd ő megcsinálja a csokipudingot az én poromból. Persze, hogy a leírás magyarul volt, és ő nem értette, de annyi esze nem volt, hogy kérdezzen.. Illetve ha én mondtam neki, hogy hogy keverje, és ha lehet, akkor ne hagyja ott a tűzön keverés nélkül, akkor meg mintha nem is mondtam volna semmit... Azon hála istenkedett folyamatosan, hogy ez sose fog besűrűsödni... Elment a kedve, és fogta, ott hagyta... Szépen oda is égett a puding... Szinte ehetetlen volt... Ez még ok lehet, mert nem tudhatta, de hogy utána állandóan azt ordibálja (!!), hogy hát ő azért nem tudta megcsinálni, mert hogy magyarul (és ezt mindig kihangsúlyozta) volt a leírás, na az már sok!! Kérdezzél cica!! Na mindegy...:)

Jaj, még a németek nagy "betörők elleni tevékenységéről" essen pár szó... Csütörtökön kaptunk egy gyönyörű, precíz levelet, miszerint a németek a Viki ("A" koli Heimleiter) levelére/kérésére a következő intézkédeseket hozták: 1. éjjeli rendőri jelenlét a campus területén, 2. biztonsági őr cirkálása este/éjjel, 3. létrehoznak egy szakemberekből álló bandát,aki megvizsgálja, hogy jól zárnak-e az ablakok. Na most, nem én kezdtem el, hanem Dominika, amikor is odajött hozzám, hogy "te láttál már itt rendőrt? te láttál már itt embereket, akik megvizsgálják az ablakokat?!" Naná, hogy a válaszom mindkét kérdésre "nem" volt... Jó, ok biztonsági őr tényleg szokott cirkálni, azt már láttam. Na de ami még felháborító, hogy péntek óta nincs közvilágítás itt hátul a koliknál... Pénteken már tök sötétben mentünk a buliba... Így aztán tényleg lehet védekezni a betörők ellen... Na mindegy:)

Azt hiszem, semmit nem felejtettem el:)

Pusszantás!:)

ui.: Ha valaki tud, akkor segítsen, hogy miért van az, hogy a német és a lengyel rádiót is tudom online hallgatni, de a magyarok közül egyet se!:(

Elvagyunk:D

Meséltem már nektek, hogy Sam-mel elvoltunk a múltkor, miután felfedeztük, hogy egymás alatt lakunk:) Ma a dolog odáig fajult, hogy kipróbálta, le tud-e mászni hozzám:D Szóval elvagyunk:)

Egyébként ma nem sok minden történt. Reggel sikeresen elaludtam vizsgajelentkezés közben...Miután folyamatosan frissítettem, minden eredmény nélkül, és Matyi azzal az örömteli hírrel szolgált, hogy felvette nekem a kerjogot, úgy gondoltam, szundítok még egy kicsit. Kicsit többre sikerült, mint ahogy terveztem...

Többiekkel elmentünk ebédelni, ami ma annyira nem volt nagy szám, de azért megettük, meg egyébként is a társaság volt a fontos:)

Most Tf-re csinálom az egyik házi dolgozatot, aztán kerjog, este buli, holnap Frankfurt, vasárnap délután Dormagen - Lemgo meccs:)

Puszi

Sam és az oroszlánfóka:)

Halihó!:)

A mai nap lightos volt, délelőtt mozgás a vízben (ma aqua jogging volt a téma, szóval képzeljetek el engem egy ilyen szivacs izéval a derekamon:D), aztán pr, szponzorálás és reklám a sportban.

Ez az az óra, ami egy ilyen nagyon modern teremben van, és minden padon 3 laptop, ráadásul úgy vettem észre, hogy abszolút nem gáz, ha az ember oda se figyel az órára, hanem netezik. Én azért megpróbálom mindig tűrtőztetni magam, de azért óra végére már mindig elunom a banánt... Így történt ma is, s el kezdtem nézegetni a suli honlapját, hogy milyen master képzések/ továbbképzések vannak, ki tudja, kijövök jövőre:) Még kb. 10 perc volt az órából, mikor azt hallom, hogy vegyünk elő egy papírt... Klasszikus magyar iskolán nevelkedett diáknak ekkor mindig a nyakába ugrik a gyomra, nálam se történt ez másképp:) Gyorsan megnyugodtam viszont, mert csak arról volt szó, hogy kipróbáltunk egy játékot:) A tanár mondott 5 fogalmat (hangszer, szín, autómárka, szerszám és sportcipőmárka), és mindegyikhez kellett írni egy-egy szót, ami az adott fogalmon belül eszünkbe jut. A játék gondolom sokatok számára ismerős:)

A vicces az volt, hogy én totál hamis képet adtam magamról, mert nem azt írtam le, ami a szó után rögtön eszembe jut, hanem amit tudtam németül:D Így történt, hogy a nagy átlag a hangszerhez hegedűt írt, de nekem vmiért. a trombita ugrott be először németül:D A szerszámhoz meg mindenki kalapácsot írt, nekem viszont egy se jutott németül az eszembe:)

Óra után elmentem a könyvtárba kikölcsönözni egy könyvet, amiből felkészülök majd a keddi marketing előadásra (ill. csak egy részére, mert hárman csináljuk közösen.)

A nap hátralévő része kerjog tanulással telt...

Este ettem lecsót!!!:) Utána meg Sam-mel és Misivel hülyültünk a konyhában...Sam megkínált minket ausztrál borral (nagyon vicces, az oldalán ott van két kenguru:D), amit itt vett már kint Németországban az egyik boltban (2 €-ért...). Dumálgattunk, jól elvoltunk, erre egyszer csak elmesélte Sam, hogy milyen kalandja volt egyszer egy oroszlánfókával:D Éppen kajakozgatott, s vhogy. meglátott egyet, és hogy nagyon félt, hogy vmi. baj lesz, s elmenekült. Misivel meg szétröhögük az agyunkat, hogy mi max. egy kutyától ijedünk meg, ha sétálunk otthon az utcán...:D Niki szavaival élve: nekünk már egy róka is nagy szám:D

Na persze, egy idő után el kezdtünk youtube videókat nézni, ami odáig fajult, hogy boldog gyermekkorunkat idéztük fel, és meséket keresgéltünk:D A legtöbb passzolt, tehát Sam is ismerte meg mi is (Denver, Tini ninja teknőcök stb..), de amikor beraktuk a Varázsceruzát, meg a No, megállj csak-ot na és a Kisvakondot, Sam-nek leesett az álla:D Közölte, hogy olyan, mintha ilyen számítógépes játékok lennének, mert annyira szaggatottan mennek a dolgok benne:D:D Hát igen, ő nem a jó kis szovjet stíluson nőtt fel...:) Jó, mondjuk én se panaszkodhatom azért a vasárnapi kötelező Walt Disney miatt:)

Holnap a nap folyamán kerjog, este elvileg buli, szombaton meg valószínűleg elmegyünk Frankfurtba, mert van. vmi akciós hétvégi jegy, amivel csoportosan 5 €-ért oda-vissza megjárhatjuk az egyébként 20-30 €-s jegyárú utat. Vasárnap meg elvileg Dormagen-Lemgo meccs lesz (Dormagen itt van tőlünk pár km-re), ahol szurkolunk Mocsainak meg Illyésnek:)

Na pusszantás!:)

Mint a gyerekek:)

Hétfőn egész laza napom volt, mert most olyan hét van, hogy nincs létesítmény-üzemeltetés, és a projektmenedzsment is elmaradt.

Úgy tűnik viszont, hogy a tanárok el kezdtek lelkesedni a külföldi diákok iránt is... Sportmenedzsmenten például a bácsika behozott egy cikket, ami arról szólt, hogy egy német üzletembernek mire kell figyelnie, ha kínai partnerrel találkozik. Békésen olvasgattam a cikket, próbáltam minél több dolgot megérteni belőle, s közben a bácsika magyarázott. Egyszer csak felém nézett, és megkérdezte, hogy hogy működik ez a magyarokkal? Köpni nyelni nem tudtam:D A fonalat már rég elvesztettem, amiről ő beszélt, tényleg csak úgy nagy átlagban igyekeztem felfogni a dolgokat. Visszakérdeztem, hogy most arra gondol, hogy ha egy német meg egy magyar találkozik? Mire mondta, hogy igen... Na itt megint csak köpni nyelni nem tudtam, hiszen el kezdhettem volna mesélni, hogy ti olyan kis precíz pontos nép vagytok, mindig kell egy terv, amit pontosan kell kivitelezni stb..., de mondom azért ebben a formában mégsem adom elő... Végül azért ugyanezt mondtam el, csak óvatosabb megfogalmazásban...:) Az óra végefelé az olimpia volt a téma, hogy az érmek szerint milyen pontozási rendszert szoktak kialakítani. Na most én óra végére már végképp el szoktam veszteni a fonalat, úgyhogy itt is csak nagyjából figyeltem már, miközben a srác egy éremtáblázatot mutogatott vmi. olimpiáról. Egyszer csak megszólal a tanár: "na igen, itt Magyarországnak is az élen kellene állnia". Hogy most itt mire gondolt, azt nem tudom pontosan, de bőszen mosolyogtam, és annyi azért lejött, hogy ezzel dicsérni akarta Magyarországot...

Ezután volt még egy sportpedagógia/sportpszichológia, amiből most már a sportpedagógia részt befejeztük, ezért jövő héten zh lesz, de úgy döntöttem, kihagyom. A 2 kreditet megkapom azért, mert látogatom az előadást, egyébként meg majd levizsgázok sportpszichológiából otthon decemberben.

Este volt még egy sportjogom, amin a dopping volt a téma, és érdekes volt, utána meg mentem kézire, ahol megint vagy 40-en voltunk, ezért 4 csapat is kijött, de azért jól éreztem magam:)

Kedden folytatódott a lelki terror a külföldi diákokra nézve, mert jogi alapismeretek órán minket (Ada-t a lengyel lányt, meg engem) is be akart vonni a tanár az előadás menetébe... Munkajog volt a téma, és megkérdezett engem, hogy szerintem egy állásinterjún érdeklődhet-e a munkaadó afelől , hogy terhes vagyok-e. Mondtam, hogy nem:) A válasz helyes volt, persze azzal a kiegészítéssel, hogy nyilván pl. egy topmodellnél azért ez jogos kérdés lehet.

2kor elmaradt a marketing óránk ,mert mi tartottunk volna előadást egy sráccal és egy csajszival. Már nov 10-én meg kellett volna tartanunk, de volt egy csúszás, mert a tanár egyszer beteg volt, és így 17-én kellett volna megtartani, amikor viszont én nem voltam itt. Megbeszéltük, hogy majd lesz vhogy, s vmikor megtartjuk. Erre Eva hétfőn délután írt egy mailt, hogy ő akkor most elküldi nekem a prezentációt, és akkor holnap előadás, de nem tud jönni, szóval tartsuk meg Jo-val közösen. Hát mondom az nagyon érdekes lesz, mert semmi időm nincs már rá felkészülni:D Szerencsére Jo is mondta, hogy ez így nem lesz jó, meg az ő része is az Eva prezentációjára épült volna, szóval ír majd a tanárnak egy mailt, hogy ez most így alakult. A tanár aztán meg is engedte, hogy jövő héten tartsuk majd meg.

Tegnap este Sam-mel fagyiztam a konyhában:D Nagyon bírom, ahogy próbálja fenntartani itt is az ausztrál jól érezzük magunkat feelinget:D Akármilyen hideg van itt, mindig vesz fagyit, s mióta tudja, hogy én is szeretem, mindig szól, hogy na akkor most ő a konyhában van, s ha van kedvem, menjek vele fagyizni:)

Apropó hideg: jelenleg 13-15 fok van itt, szóval nagyon élvezem!!:) Megkérdeztem Jo-t (aki egyébként rendesen német, csak ilyen fura neve van:)), hogy ez mennyire szokványos itt, hogy november végén ilyen jó idő van? Mondta, hogy azért ez most szokatlan, de hogy egyébként se szokott hidegebb lenni 6-7 foknál, ja és azt is mondta, hogy Németország legmelegebb részén vagyunk:) Ennek igazán örülök!!:)

Sam-re visszatérve, tegnap este (ill. inkább éjjel, mert volt már 1 óra is), nagyon elvoltunk:D:D
Olyanok voltunk, mint a gyerekek:D:D Fbook chaten dumáltunk, aztán hallottam vmi zajt, és megkérdeztem, hogy ez ő volt?! Nem tudtam biztosan, hogy felettem lakik-e, de azt igen, hogy kb. vhol arra. Kiderült, hogy nem ő zajongott, de rájöttünk, hogy tényleg pontosan egymás alatt vagyunk:D Erre Sam kitalálta, hogy ő akkor most el kezd ugrálni, és hallom-e:D Naná, hogy hallottam:D Utána meg kinéztünk az ablakon, hogy az is milyen vicces:D Úgy röhögtem... Felvetettük az ötletet, hogy csinálhatnánk kötelet, és lemászhatna hozzám, vagy én fel hozzá, de tekintve, hogy a betörések miatt ide van állítva éjjelre egy őr, aki elég gyakran cirkál a kolik között, nem biztos, hogy jó ötlet lenne:D

Ja, egyébként a németről annyit, hogy bejött az amire gondoltam, hogy jót tett az otthoni egy hét, mert leüllepedtek a dolgok:) Az első pár hétben ugyanis azért elég elkeserítő volt, hogy alig értettem valamit. De tényleg igaz lehet, hogy túl sok volt egyszerre, és most , hogy otthon azért pihent kicsit az agyam német ügyileg:D, most hogy visszajöttem, 70-80 %-ban mindent értek az előadásokon, és ez olyan jó:)

Na mostanra ennyit, de tudjátok, jelentkezem majd még:)

Puszi

ui.: Lefoglaltuk a London jegyeket:D 16-an megyünk!!:)

A szobám kidíszítve:)

Kaptam még néhány képet a magyar partyról:)

Vége a bulinak...:) Ezt a koli ábrázolására raktam egyébként be:)



Ezt meg annak ábrázolására, hogy milyen jól funkcionál a wc papír nálunk 'Sylvia'-ként:)



Az újonnan szerzett kanapék:D Eduardo (jobbra fehérben) lábán meg az új cipő:D










s




Balról: Ada (lengyel), Manuel (Peru)




Halihó!:)

Kaptam még pár képet, úgyhogy felpakolom:) Ma nem sok minden érdeke történt, pihenős nap volt, Misivel sétáltunk az erdőben, ennyi:)

Még a múltkor elfelejtettem elmesélni, hogy a fiúk szereztek a toronyból (másik koli) két kanapét, illetve Eduardo egy cipőt:D Szegények idecipelték egészen a toronyból, ami azért nem itt van.. Erről is csatolok képeket:)

Holnap újra beindul az élet:)

Pusszantás:)