Magyar-lengyel-szlovák este

Így néztünk ki az elején:)




Krisztoffal (lengyel)


Magyaros vendégszeretet:)



Julis barátnémmal Szlovákiából:) Szegény, tegnap teljesen beparázott, hogy mi van, ha hozzá is beugranak a betörők. Most egy hétig egyedül van a szobájában, mert Marina hazautazott Barcelonába..



Balról szlovák, jobbról spanyol barátságot építek:)



Petyóval:) Ja, megjegyezte, hogy az összes kaja közül, az én palacsintám a legjobb:P



Gustavonak (Costa-Rica) ízlett a kolbász:)



Pálinkázunk:)



Balról Gaspar (észt), Gustavo, lent pedig egy lány, aki ukrán, de tud magyarul is (nem kárpátaljai). Kicsit egyébként ki voltunk rá akadva, meg még két másik srácra. A két srácot még láttuk az első héten, de azóta semmilyen közös programban nem vettek részt. Erre most, mikor kajáról van szó, rögtön idetolták magukat (meg velük jött ez a lány is), és félóra után el is mentek... Na mindegy.



Petyó (mint mindig) nyomja a showdert:)



A spanyol Rubennel pálinkát kóstolunk, mellettünk Tom Ausztráliából.



Ryo ilyen palacsintát csinált magának: tett bele túró-rudit, tejszínhabot és lekvárt:D Nyelte, mint kacsa a nokedlit:D






Maurice, Manuel (Peru) és Orsi:)





Na halihó!

Tegnap véghezvittük a magyar-lengyel-szlovák estét, ami nagyon-nagyon jól sikerült:) Mindenkinek nagyon ízlett minden, az erős pistából is fogyott rendesen:)

Sokat nem is tudok mesélni róla, inkább nézzétek meg a képeket, meg a videókat:)

A menüt azért leírom:

magyar részről: kolbász, Pick szalámi kenyérrel, túró-rudi és palacsinta

lengyel részről: palacsinta szerű tenyérnyi lepényszerű vmi, amiben alma van, máglyarakás szerű valami (rizs, rajta alma azon meg tejszínhab).

szlovák részről: krumplis pogácsa, nudli


A mai napot azt hiszem a kerjognak szentelem...

Pusszantás:)

Most csak felrakok pár videót a mai palacsintasütésről:) A videón úgy látszik, mintha fekete foltok lennének a palacsintát, de ez élőben nem így van, mert csak barna volt:)

Pusszantás

Rövidujjú póló, vízilabda óra:)

A mai napot azzal kezdtem, hogy elmentem kinyomtatni az óratervet a Mozgás a vízben órára 20 példányban, ami 5 €-ba fájt, de hát ez van:)

Az uszodában találkoztam Corinne-nal, a tanárral (egy fiatal csajszi egyébként), akivel összegyűjtöttük a szükséges eszközöket az órához. A németekről egyébként csak annyit, hogy abban a medencében, ahol az órát tartottuk, volt egy kapu, de az nekik nem volt jó, mert hogy nincs rajta háló. Ezért átmentünk a nagy medencéhez és a rendes vízilabda kaput cipeltük át:D Na mindegy...:)

A tanár mondta, hogy majd ott lesz mellettem, és segít. Erre tényleg szükség is volt, mert két feladat között nem tudtam elrohanni odacipelni a labdákat stb, mert akkor addig a többieknek a vízben kellett volna várakozni, és mivel elég hideg a víz, ez nem túl kellemes... Rendes volt nagyon a tanár is, és pár lány is, akik most nem úsztak, és mindig segítettek nekem:) Az elején féltem picit, de aztán belelendültem:) Tök jól együttműködtek amúgy a többiek is, nem értetlenkedtek, segítettek, ha vmit nem jól mondtam, igyekeztek minél hamarabb felfogni a dolgokat:)

A végén összeültünk, hogy összegezzük az órát. Előtte még mikor az eszközöket vittük vissza, Corinne megveregette a vállam, hogy ügyes voltam:) Jólesett, mert egyrészt én nem éreztem olyan jónak, másrészt ő nem az a nagyon dicsérgetős fajta. Utána leültünk, és Corinne megkérdezte a többieket, hogy hogy tetszett az óra. Mindenki bőszen helyeselt, hogy jó volt:) Egy lány pedig megjegyezte, hogy bár ő csak kintről nézte a dolgot, mert nem úszott, de hogy az feltűnt neki, hogy mindig minden feladat előtt összehívtam a bandát, és guggolva magyaráztam el nekik a dolgot, és hogy ez milyen jó volt. Erre a tanár is mondta, hogy igen, ezt nagyon jól csináltam, és hogy ezt a többiek is jegyezzék meg a következő órákra:) Aztán kaptam egy tapsot, és mindenki mehetett a dolgára:)

Délután bementem (egy szál pólóban és egy kardigánban:D) a városba, hogy vegyek egy telefont, szóval most már nekem is van német számom:) (00-49-176-686-4276)

Eleinte nem akartam venni, de most is volt pl. ez a szitu, hogy Rahel megbetegedett, s nem tudott elérni, hogy mi legyen majd az óratartással, s arra gondoltam, hogy ilyen esetekre beruházok egy telefonra. MediaMarkt-ban 10 €-t fizettem a telóért, és egy nagyon kis pofás Nokia (színes kijelző, rádió stb...), ráadásul így van még egy töltőm, meg kaptam hozzá egy fülhallgatót is, ami nálam ugye eléggé fogyóeszköz:) A feltöltés amúgy 15 € volt rá.

Jaj, majd elfelejtettem:D Annyira vicces, hogy a menő Schildergasse (kölni Váci utca) tele van lámákkal meg lovakkal:D Sőt, itt a közelben lévő Rewe bolt előtt is van:D Egy bácsi áll mellette, és fényképezkedni lehet az állattal:D Nyáron még ok lenne, de így november végén:D Nagyon vicces:D

Telefonozás után elmentem még a Lidl-be, hogy beszerezzem a holnapi magyar-lengyel-szlovák estéhez szükséges alapanyagokat:)

A mai nap feladata még, hogy lefoglalom a londoni repjegyeket januárra:D Igen, jól olvastátok!:) Megláttam, hogy a ryanair-nél 2 €-ért meg lehet járni Londont oda-vissza (mindennel együtt). Dobtam egy mailt a bandának, hogy ez a szitu, és kb 10-en rákattantak:D Szóval január 14-én csütörtökön este megyünk Londonba, találunk egy olcsó hostelt (mivel 10-en vagyunk, és általában az ilyen 10 ágyas szobák az olcsók, nem lesz drága ez se), pénteken várost nézünk, este meg bulizunk vhol hajnalig, és aznapra már nem fizetünk hostelt, mert kb 5-re kell kiérni a reptérre, szal nem nagyon érné meg lefeküdni, s még fizetni is érte.

Andinak!:) Naná, hogy dolgozott bennem a "vízilabdában mi vagyunk a királyok" érzés az óra alatt, meg egyébként is:) Az aláírásgyűjtést én se értettem teljesen, hogy mire kell. A szitu egyébként annyi, hogy míg otthon voltam (mármint Magyarországon), elvittek 7 laptopot és 3 mobilt a három koliból... A földszinti szobákban ugyanis bukóra szoktuk hagyni az ablakot, mert nagyon bebüdösödik a szoba, nem szellőzik rendesen. A betörők meg szépen bemásztak rajta, amíg pl. Misiék fent dvd-ztek Sam-nél... És ami durva, hogy ez megtörtént csütörtökön, aztán szombaton majd hétfőn... A németek se tudják, hogy mit csináljanak. Kint volt állítólag sajtó is, de sok hasznát nem látom a dolognak. Ja, meg annyi még, hogy ki van írva mindenütt, hogy zárjuk az ablakokat, ha nem vagyunk a szobában, ill. van egy szám, amit hívni lehet, ha vmi. gyanúsat lát az ember, és akkor 2 percen belül itt van egy biztonságis ember...

Julissal, a szlovák lánnyal beszéltem egyébként pont tegnap, és ő mondta, hogy délelőtt látott egy kisebbségi srácot és egy másik embert, akik nézegették az ablakokat a koliknál fényes nappal... Azt mondjuk nem értem, hogy a Julis is miért nem szólt akkor rögtön vkinek, na de mindegy.

Na most elköszönök:)

Pusszantás

Újra Kölnben:)

Kidekoráltam a szobát:)



Kiplakátoltam a falat végre:)



Ezek még a november 5-i SpoHo party képei:) (Picasaval a vörösszemnél sikerült valahogy odavarázsolni a fejemre azt a kék foltot...:))









Tegnap szerencsésen megérkeztem:) A villamosnál egész kis delegáció várt rám: Dominica, Sam és Misi:) Sam vitte a csomagomat, és el nem tudta képzelni, hogy mi lehet ilyen nehéz a bőröndben:D

Gyorsan elmondták, hogy mindig zárjam innentől az ablakot a betörések miatt, illetve hogy az A-ban buli van, mert a cseh Davidnak szülinapja van. Ledobtam gyorsan a cuccaimat, és robogtunk az A-ba. A konyhában már jó volt a hangulat, köszönhetően Misi törköly pálinkájának...:P

Mindenki tök aranyosan üdvözölt, érdeklődtek, hogy ugye megcsináltam a vizsgáimat:) Féltem picit, hogy egy hét kiesés meglátszik majd, de nyoma sincs ennek:)

Ma reggel gerincbajos órára mentem, ahol Petyóval megint kipingáltuk a füzetemet. Rajzolt bele, meg írt, meg én is:D Ja, mondtam neki, hogy ittam hétfőn Becherovka-t, és közölte, hogy az nagyon sz*r:D Mondtam neki, hogy nekem se a kedvencem, de ha baj van a gyomorral, akkor megoldja:) Erre viszont bőszen helyeselt:)

Délben találkoztam volna Rahel-lel, hogy megbeszéljük a holnapi vízilabda óra teendőit. Be is mentem a könyvtárba, nézek körül, nem látom. Mire megszólít egy srác: "Zita?". Meglepődtem, de rögtön vágtam , hogy miről lehet szó:) Rahel küldte oda, hogy megmondja, lebetegedett, és nem tud holnap velem órát tartani... Hurrá... Írt egy mailt a tanárnak, aki aztán írt nekem, hogy meg tudom-e csinálni egyedül... Hát persze... Nem nagy ördöngősség egyébként (huh, ezt a szót se írtam még le soha:D), de azért németül, meg egyedül, ráadásul egy csomó feladat van, amit azért el kell magyarázni... Na mindegy, megbírkózunk vele:) Nem mondhattam, hogy nem bírom megcsinálni egyedül...

Dominicaval megbeszéltük, hogy hogy is legyen a pénteki kelet-európai vacsora party:) Jaj, erről jut eszembe:D Az előbb bekopogott Ariel, a kolifőnök, hogy aláírást gyűjtenek a betörések miatt. Meglátta a kezemben a túró-rudit, erre megszólal: "ááá, túró-rudi?!?!" :D Gyorsan adtam neki egyet, mire ő letérdelt, annyira köszönte:D Már tök rég nem evett, pedig, hogy ő mennyire szereti:D (Egy ideig magyar barátnője volt:)

Ma ez ilyen rövid bejegyzés lett, de csatolok még képeket, és ahhoz is írok kommenteket:)

Pusszantás!:)

Berlin és miegymás:)

Niki és Zsorzsika a Szimplában:)



Legóból épített zsiráf:)



Reichstag előtt



Petyó kedvéért:D


Brandenburgi kapu



Magyar nagykövetség, ami közvetlenül a brandenburgi kapu mellett van, nagyon szép helyen!:)




Humboldt egyetem: jogi kar:) Sajna éppen felújították az épületet, szóval sokat nem lehetett belőle látni.



Öreg barátnémmal:)



Azt teszteltük, hogy kié a nagyobb...:D



Fóka:)



Kiállítás a falról az Alexanderplatzon. Ebben a történetben persze nekünk is jutott hely.



Nikivel pózolunk:)



Tele van ilyen rajzokkal a fal, sok magyar is van köztük.



Szandra szavaival élve: "ennél jobb pasit nem találtam Berlinben:D"



Hülyülünk:)



Na, ezekkel a Trabikkal 30 €-ért (!!) óránként lehet kocsikázni, és érezni a 80-as évek hangulatot... Ott állnak a fal mellett ,és a turisták mehetnek vele...Nyári munkának elvállalnám:D Nekem egyébként egy kicsit groteszk...



Áginak és Szandrának:D



Niki és Zsorzsika:)



Falnál



Nikivel Spree folyónál, és a falnál

Azt hiszem rekordot döntötttem: ilyen sok időt eddig még nem hagytam ki blogírás nélkül:)

Akkor kezdjük a csütörtökkel, amikor megint úszás volt, aztán mozgás a vízben. Itt ugye Petyóval vagyok együtt, szóval ez az óra mindig nagyon vicces:D Az óra végén volt egy ilyen levezetésül párba kellett állni, egyikőnk lebegett, a másik meg tolta. Petyó meg is kérdezte, hogy na hova toljon, Magyarországra?:) Azt persze mondanom se kell, hogy mikor én kérdeztem meg ugyanezt tőle, a válasz annyi volt, hogy "a szaunába légyszi:D". Tény, hogy marha hideg van a vízben ahhoz, hogy vízi játékokat játsszunk, meg aerobikozzunk stb... Ráadásul mély is a víz. No, de ez van:)

Sponsoring és reklám a sportban órán végre került mellém egy csajszi a kiselőadásnál, szal nem kell egyedül megtartanom majd januárban:)

Este SpoHo partyra mentünk, ami őszintén megvallva a nagy beharangozásokhoz képest semmi extrát nem nyújtott... Egy átlagos buli volt, de azt megállapítottuk, hogy a StundentenClub-os bulik sokkal jobbak:)

Na a péntekről annyit, hogy arra keltem, hogy megy az ágyam, és a falak is rengenek... (Ezt úgy 9 évvel ezelőtt a "másik Zita" is elsütötte, mikor hajókirándulás után lefeküdtünk, és közölte: "megy az ágyam:D"). Az egyetlen bibi az volt, hogy ez a mostani érzés nem a hullámzáshoz hasonlított, hanem mintha a fejembe fúrnának... A jó diák péntek délelőtt hevesen alszik, mert csütörtök este buli volt, szóval nagyon nem értettük, hogy ezt miért ekkor kell csinálni... Annyi történt egyébként, hogy egyrészt ezek a kinti gépek csináltak valamit, és attól zengett/rengett a ház, másrészt pedig felfúrtak a folyosóra egy ilyen nyomogatós szappanszerűséget, amiről kiderült, hogy fertőtlenítő. Szóval influenza elkerülése végett jó, ha mindenki gyakran nyomogatja, és fertőtleníti a kezét... Nincs is ezzel baj, de miért péntek reggel?!:D

Délután elindultam Berlinbe:) Féltem picit, hogy mennyire lesz bonyolult eljutni Weeze-be, a reptérre, de most már nyugodtan kimondhatom: egyszerű:) Amin pedig méginkább meglepődtem, hogy tök ingyen van a dolog. Azt tudtam, hogy a vonaton ingyen mehetek majd, mert "regional bahn", és arra érvényes a diákigazolvány (olyan közhelyeket már nem lövök el, hogy nálunk otthon a "regional vonat" az a piroska, itt meg az emeletes vonat:D). Azon viszont meglepődtem, mikor kiderült, hogy a reptéri buszra se kell fizetni, mert oda is jó a diákigazolvány.

Az út egyébként 1 óra 45 perc, két vonat, plusz egy reptéri busz, de tényleg egyszerű, mert még neten ki tudja nézni az ember, hogy melyik vágányról indul a másik vonat, szóval könnyen lehet átszállni. A Weeze reptér egyébként nagyon pici:)

Egy 50 perces röpülés után meg is érkeztem Berlinbe, ahol Niki és Georges már várt rám:) Nikivel gyorsan megbeszéltük, hogy "ezer éve" nem láttuk egymást, aztán felpattantunk az S-Bahn-ra.:)

Hazafelé elég éhes voltam már, mert már rég volt az ebéd, úgyhogy megálltunk egy kebabosnál. Természetesen a csávó megint azt kérdezte: "spanyol vagy?" :D Megint elmagyaráztam, hogy nem:) Értem én, hogy nagy átlagban el lehet találni a barna haj/szem alapján, na de ...:)

Nikivel este még felemlegettünk pár jó kis gimis sztorit:D, aztán nyugovóra tértünk:)

Reggel aztán nekivágtunk a városnak. Először a fal leghosszabb megmaradt szakaszához mentünk, aztán Alexanderplatz, majd séta, Brandenburgi kapu és Reichstag. Az egyetlen dolog, ami picit kellemetlen volt, hogy a 20 éves falleomlás miatt rengeteg ember volt pl. a brandenburgi kapunál, szó szerint dugó alakult ki alatta az emberek között, amikor át akartunk menni a másik oldalára:D Ja, és még egy dolog: most már elhiszem, hogy Niki megfagyott Berlinben, amikor én még itt vékony kabátban mászkáltam. Naaagyon hideg van Berlinben!!! Visszajöttem Kölnbe, simán nyitott kabátban mászkálhattam, ott meg bizony a sapka is elkélt...:)

Este már jó fáradtak voltunk, úgyhogy Niki javaslatára megkerestük a "berlini Szimplát". Apuéknak: ez egy ilyen kávézó szerűség, magyar stílusban, és ugyanez a hely Pesten is van. www.szimpla.hu

Vicces volt, amikor háttérzenének Kispál szólt, meg ilyen szép kis magyar terítő díszelgett az asztalon, na és persze a pincérről is kiderült, hogy tud magyarul:)

Este visszamentünk a koliba, és gyors vacsora után én le is feküdtem aludni, mert másnap 5-kor keltem, hogy kiérjek a repülőhöz... 8-kor el is startoltunk Berlinből, és 9-re már Weeze-ben voltam. Busz, két vonat, és 11-re már Kölnben voltam, ahova nagyon jó érzés volt megérkezni:) A kezdeti ellenszenv ellenére (München után:P) nagyon megkedveltem ezt a helyet, és tényleg már otthonának érzi az ember:) Ráadásul az is olyan jó, hogy Berlinnel ellentétben mi 20 perc alatt bent vagyunk a belvárosban (egy villamossal):)

Gyors látogatás volt Berlin, de minden fontos helyet megnéztünk, szóval szuper volt minden:) Az viszont tényleg igaz, hogy nem hasonlítható a többi német városhoz. Teljesen más, és én nem gondoltam volna, hogy ennyire lehet még érezni a "keleti" stílust.

Vasárnap délután kicsit összerendeződtem itthon, meg tanultam picit, aztán Dominicával meg Krisztoffal (lengyelek), meg Misivel elsétáltunk a közeli két kis tóhoz, mert persze az idő nagyon szép volt:)

Utána találkoztam a többiekkel, és elmentünk a Lanxess Arénába a Gummersbach - Rhein Neckar Löwen meccsre. Nagy élmény volt!!:) Mondjuk azért annyit meg kell jegyezni, hogy jobb játékra számítottam, és a hangulat se volt olyan húú. Tényleg igaz, hogy egy 10ezres csarnokban nehezen lehet hangulatot csinálni, ha "csak" 4-5 ezer ember van jelen... Az első félidő nem volt valami izgi, de aztán a félidőre elhúzott 5-tel a Löwen, szóval a második félidő már izgalmasabb volt. Szilágyi Viktor vezérletével fel is jött a Gummersbach, és végül döntetlen lett:) Amúgy bírtam a srácot, osztrák állampolgárság ide vagy oda, egy jóízű "b.meg"-et eresztett az egyik hibája után, hogy öröm volt nézni:D Persze néha Petyó is hozzáfűzte a maga véleményét, miszerint : "Szilágyiii micsináász?!":D

Ma (hétfő) délelőtt találkoztam Rahel-lel, hogy megbeszéljük a mozgás a vízben óra dolgait. Nekünk ugye a vízilabda a témánk. Négy feladatnak meg kellett csinálnom a tervét (mi a célja, szervezés, leírás stb...), hát nem lett valami tökéletes, de végül Rahel-lel közösen (tehát ő írta, mondta, én meg bólogattam:D) megcsináltuk:)

Délelőtt még elszaladtam Lidl-be, aztán projektmanagement a gyakorlatban, sportmenedzsment, sportpszichológia és végül sportjog.

Este az Asta (ez egy ilyen német diákokból szerveződött közösség a külföldi diákok megsegítésére) szervezett nekünk egy "Köln est"-et. Bemelegítésként játszottunk, aztán megnéztünk egy kis bemutatót Kölnről, majd "Bratwurstot" ettünk krumplipürével, amibe almát is kevertek.

A német szokásokhoz híven komoly statisztikákat mutattak nekünk Kölnről, hogypl. hány lakosa van, abból hány lány/fiú, milyen nemzetiségűek, vallás stb... Volt egy nagyon vicces adat, miszerint minden 10. fiú homokos... Petyó barátunk nem hagyhatta ki, hogy gyorsan utána számoljon a szobában: szegény lengyel Krisztof volt a 10.:D Jó volt egyébként nagyon ez az este is:)

Na most befejezem, és még pp-zek picit...

Holnap irány Magyarország!!!!!:):):)

Egy hétig nem jelentkezem, de helyette találkozunk, sokkal jobb,nem?!:D

Csütörtök 6 óra Vaskapu!!!:)

Pusszantás!:)

Fászi mi csináál:)

Először kezdem a tegnappal:) Kedden délelőtt ugye sosincs órám, úgyhogy most kihasználtam az időt arra, hogy felkészüljek a közös kiselőadásunkra Misivel a Cognition in Sport Games órára.

Fél 1-re mentem jogi alapismeretek órára,de előtte megvettem a jegyemet a csütörtöki SpoHo partyra. Utólag kiderült, nagyon jól tettem, hogy ilyen korán odamentem, mert délutánra elfogyott az összes jegy... Így legalább talán nem fog előfordulni az, ami két hete...:)

Jogi alapismeretek előadáson kivételesen nagyobb aktivitást kért tőlünk a pasi, aki az előadást tartja (amúgy aranyos az a hapsi:)), és megkért mindenkit, hogy üljön közelebb, mert hogy olyan messze vagyunk...Jaj, mondom, itt is kezdik:) Én otthon is azért ülök hátrébb, mert szeretem tartani a távolságot, nem szeretek a tanár szájában lenni. Itt meg aztán, amikor nem is értek mindig mindent:D

Jog után mentem marketing szemináriumra, ahol egy srác és egy csaj tartott előadást a szolgáltatásokról. Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy Németországban mi még nem tartozunk Európához... Jó, ez most egy durva kijelentés, de a lényeg ez. Az egyik téma ugyanis az volt, hogy a szolgáltatások összehasonlítása Európa különböző társadalmaiban. Rengeteg táblázatot mutatott a srác, de egyben se volt megemlítve, nemhogy Magyarország, de egy darab kelet-európai ország se... Ok, el tudom képzelni, hogy a srác egy olyan könyvből készült fel, amit még 2004 előtt írtak, de teljesen mindegy, mert így se , úgy se számítunk:(

Na, de nem keseredtem ám el teljesen, mert épp egyik nap állapítottam meg, hogy sokkal jobb egyedi magyarnak lenni, mint tucat németnek. Megpróbálom elmagyarázni, mire gondolok. Most már itt vagyok pár hete, sok órára járok, sok diákkal találkoztam, de nem tudnék egyet se kiemelni közülük, aki mondjuk képességeiben túlteszi a többit, olyan tucat mindenki. Ugyanígy az ország is: minden marhára működik (na jó, majdnem minden), semmi izgalom:) Úgyhogy én inkább vagyok egyedi magyar, mint hogy a tucat németek közé tartozzak:) Egyébként ezt a dolgot legjobban tényleg az edzéseken tapasztalom, hogy alig van köztük olyan, akinek egy kis esze van a játékhoz, hogy egy kis gógyit bele vinne. Akármilyen játékot játszunk, mindig csak az ökörködés.

Na ennyit akkor arról, hogy de jó is magyarnak lenni, és akkor most rátérek a többi eseményre:)

Kedden délután 5-kor kezdődött a Cognition in Sport Games óra. Vittem a kis laptopom, rajta a prezentációt...:) Itt szeretném megköszönni Robi, Rocky és Thomyka segítségét a power point bemutatóhoz!:)

Ezt az órát úgy képzeljétek el, hogy angolul lett meghirdetve, de az ausztrálokon és rajtunk kívül csak németek vannak. Éppen ezért az ausztráloknak be se kell járniuk, csak egy kiselőadást csinálni, meg valami kutatómunkát végezni.

Az óra úgy zajlik, hogy minden órán két ember tart előadást egy angol nyelvű szövegből, amit előzőleg kézhez kapott. Ezek ilyen kb 20 oldalas szövegek, de az érthetőségükről csak annyit, hogy az ausztrálok közölték, hogy ők alig értik, Misi barátnője meg angol szakos az ELTE-n, és ő is alig értette... Robi segítségével én végül teljesen jól felfogtam, hogy miről szól a szöveg, de azért így se volt könnyű. Amúgy az én témám az volt (röviden), hogy miért van az , hogy pl. kézilabdában egy játékos odapasszolja vkinek. a labdát, ahelyett, hogy egy sokkal jobb helyzetben lévőnek adná. Erre a magyarázat az "inattentional blindness", ami magyarul háát, ilyen "vak vagy, mert nem figyeltél" dolgot jelent. Az én szövegemben három tesztet csináltak, és azt elemezték. Van egy videó, amit levetítenek 15 embernek. Ebban 4-4 játékos, kézilabdáznak, passzolnak balról jobbra menet. A fő játékos a balátlövő és a vele szemben védekező ember. Egyszer körbemegy a labda, s amikor a balátlövő megint megkapja a labdát, akkor megáll a videó. Akik a képernyő előtt ülnek, el kell dönteniük, hogy hova passzolnának a bal átlövő helyében. De előzetesen azt a feladatot is kapják, hogy koncentráljanak a védekező emberre, és mielőtt meghoznák a döntést, hogy hova passzoljanak, írják le, hogy a védekező ember hogy mozog (6-oson marad, vagy kint van). Utána ugyanezt a feladatot megcsinálják úgy, hogy a nézőknek el kell dönteniük, hogy hova passzolnának a bal átlövő helyében, de nem feladatuk, hogy a védekező ember pozícióját eldöntsék.

Az eredmény az, hogy ha nincs megmondva előre, hogy hova koncentráljon a néző, akkor sokkal jobb százalékkal dönti el, hogy hova a legjobb passzolni. Ellenben ha megmondják neki, hogy hova koncentráljon, akkor már sokkal kevesebb eséllyel passzolja jó embernek a labdát. Amúgy nézzétek meg ezt a videót, és érteni fogjátok a dolgot:

http://www.youtube.com/watch?v=Ahg6qcgoay4&feature=related

Misi elmondta az ő előadását, aztán jöttem én:) Szerintem nem volt nagyon rossz:) A kellemetlen az volt, hogy a németek nem értettek belőle semmit...De tök mindegy, mert amikor majd az ausztrálok tartanak előadást, még annyira se fogják érteni, olyan érthetetlenül beszélnek angolul:D

Az a lényeg, hogy túl vagyunk rajta, és ha minden jól megy, meglesz ezáltal az otthoni edzéselmélet:P

A mai napot a gerincbaj megelőző órán kezdtem, ahol megint gyakorlati óránk volt. Tetszett az óra nagyon, de a legjobb sztori a végén volt. Ilyen fit-ball labdákkal (tudjátok, az a jó nagy gumilabda) foglalkoztunk az óra végén, és amikor már mindenki hazamehetett, néhány diákból előtört a "német agy", és hülye módon el kezdtek játszani a labdával. Erre megszólal mellettem Petya, (aki ugyanúgy szokta kritizálni őket, mint én/mi:)) "báz meg, fászi mi csinál, picsába":D Kész voltam, úgy röhögtem:D:D Jogosan érzem, hogy vigyázni kell vele, ha magyarul beszélek:P

Óra után találkoztam Julissal, és bementünk a városba, hogy megvegyük a jegyeket a vasárnapi Gummersbach-RheinNeckar Löwen meccsre, amit a híres Lanxess Arénában játszanak majd!!!:) Még az első héten kaptunk az Auslandsamt-tól ilyen jegyeket, amivel (legalábbis ez volt rajta, de én először nem hittem el) 5 €-ért vehettünk jegyet. Azt hittem, hogy ok, persze ez marha jó, de majd felülhetünk vhova. a csücsökbe. Ehhez képest képzeljétek el, hogy a legjobb helyre ülhetünk!!:D Ez azt jelenti, hogy a 40 €-s jegyár helyett, 5 €-ért ülünk majd a legjobb szektor 7. sorában:) Töök jóó!:)

Napközben pp volt, este meg kézi:) Most fürdés, aztán megint pp jön:)

Na pusszantás:)

Rhein Energie stadion

Ma reggel 8-tól létesítmény-üzemeltetés órára mentem, ahol majdnem elaludtam... Nem voltam egyébként egyedül, körbenéztem, és mindenkinek egyre jobban szűkült a szeme, és egyre hosszabbakat pislogott:D Szerintem tuti kevés volt a levegő, mi meg sokan voltunk, a terem meg elég pici, ráadásul az előadás se volt valami izgi, az meg csak fokozta az álmosságot, hogy eléggé félhomályban ültünk, hogy jól lássuk a kivetítőt... A téma egyébként a sportlétesítmények története volt.

Először végigmentünk a történelmen, és azzal kapcsolatban a létesítményeken, aztán meg végigvettük az olimpiákat. Az 56-os olimpiához pont egy olyan képet tett be a bácsika, ahol a magyarok vonulnak a "Hungary" felirat alatt:) Pont 56...:)

Fél10-kor befejeztük az órát, és átmentünk a RheinEnergie stadionba, ami az FC Köln stadionja:) Nagy élmény volt, leszámítva, hogy az idegenvezető srác eléggé érthetetlenül beszélt, plusz sose arra, amerre mi voltunk, és mindezt még fokozta az is, hogy folyamatosan nyírták a füvet... Ettől függetlenül nagy élmény volt:)

Misiék mesélték, hogy a hétvégén belógtak az egyik focimeccsre. A szlovák Petya ugyanis megosztotta velünk a titkot, miszerint a meccs vége előtt 15 perccel mindig kinyitják a kapukat, szal be lehet lógni:P Éljen Kelet-Közép Európa!:D

Óra után elmentem bevásárolni a Rewe-be, mert kiürült a hűtőm. A kenyéren kívül egyébként mindent a Lidl-ben veszünk, mert ugye ahogy említettem olcsóbb, de most nem volt időm elmenni oda is, meg a Rewebe is külön kenyérért, úgyhogy bevállaltam a Rewet. Utólag viszont sajnáltam a dolgot, mert kiderült, hogy kár volt sietnem, fél1kor senki nem volt ott az órán. Pedig megbeszéltük múltkor, hogy bár a tanárral mindig csak kéthetente ülünk össze, mi azért találkozunk hetente...

Úgyhogy szépen hazaballagtam, és megebédeltem, ja és persze közben megnéztem egy Szomszédok részt:P

2kor kezdődött a Sportmenedzsment órám, ami megint nem volt vmi. izgalmas, de túléltük.

Óra után végre kiderítettem, hogy hogy lehet nyomtatni... Van egy ilyen kis ablak (mint az üvegvisszaváltós:D), amire ki van írva, hogy "Hausdruckerei" vagyis, hogy ott lehet nyomtatni. (drücken - nyomtatni). Láttam viszont, hogy ki van írva: USB-ről nem lehet nyomtatni, csak PC-ről. Mivel bejáratot nem láttam a sufniba, gondoltam megkérdezem, hogy akkor a laptopról lehet nyomtatni? Mire a nő közölte, hogy nem. Hát mondom akkor hogy? Persze gondoltam, hogy van az a lehetőség is, hogy az ember odaül a net elé, és mondjuk a mailjei közül nyomtat, de mivel senkit nem láttam még bent ülni ebben a sufniban a nénin kívül, nem tudtam, hogy hogyan működik a dolog. Végül kiderült, hogy valóban be kell mennem, és netről nyomtatni. 5 centért (12 ft) nyomtatnak egyébként egy lapot. Nekem a holnapi kiselőadáshoz kellett kinyomtatni pár cuccot.

Sportmenedzsment után Sportpszichológia előadásra mentem, nem történt semmi extra. utána meg sportjog következett.

Este mentem még edzésre. Tök jó volt, mert jött egy új srác, aki pont mellettem játszott, és láss csodát, lehetett vele játszani!:D Először szegény vágott egy pofát (tök jogosan), mert nem adtam elég gyorsan neki a labdát, de mentségemre legyen mondva, hogy előtte pont egy olyan csaj állt ott, aki nem tud kézilabdázni, és hozzá voltam szokva. Mondtam is a srácnak (aki a változatosság kedvéért Krisztof:D), hogy bocsika, legközelebb gyorsabban adom. A következő támadásnál csináltunk is egy jó kis játékot:) Befutott jobbszélről, én meg irányítóból bepattintottam neki a labdát. Játék volt!!!:) Utána meg megbeszéltük, hogy viszem elé, ő felkanyarodik, s abból lesz a játék. Nagyon élveztem a dolgot!:)

Ma még a kiselőadás tökéletesítése a feladat, meg talán még egy kis pp, aztán szunya:)

Csatoltam pár képet, még a múlt hétvégéről, mert ezeket nemrég kaptam a lengyelektől, és szerintem jobb minőségűek, mint az enyémek:)